A nyugat-indiai Púnában működő Inter-University Center for Astronomy and Astrophysics (IUCAA) kutatói Szaraszvatinak nevezték el a szuperklasztert, és a The Astrophysical Journal című folyóiratban számoltak be eredményeikről.

"Ennek a galaktikus szuperhalmaznak a fénye most ért el hozzánk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy tanulmányozzuk a múltját" - húzták alá a kutatók.

Az IUCAA szerint a Szaraszvati egyike a világegyetem peremén található legnagyobb ismert képződményeknek. A 600 millió fényév átmérőjű szuperklaszter nagyjából tízmilliárd éves és több mint tízezer galaxisnak ad otthont.

A tanulmány vezető szerzője, Joydeep Bagchi szerint a kutatók a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) keretében fedezték fel a gigantikus képződményt.

A világegyetem jelenleg ismert legnagyobb méretű képződményei a szuperklaszterek, amelyek galaxisokból és galaxishalmazokból állnak. Alakjuk változatos, általában hosszúkás, fonalszerű szerkezetek, amelyek gyakran egymáshoz kapcsolódnak.

Becslések szerint tízmillió szuperklaszter létezik a megfigyelhető világegyetemben. A szuperhalmazok azonosítása, behatárolása segít megérteni, hogy miként fejlődtek a galaxisok.

A Hawaii Egyetem csillagászai 2014-ben állapították meg, hogy a Tejútrendszer egy óriási, korábban ismeretlen galaktikus szuperhalmaz "polgára". Az 520 millió fényév átmérőjű szuperklasztert Laniakeának - hawaii nyelven roppant égboltnak - nevezték el.