Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash.com

A levegő urai ellen lépett fel az adóhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eleplezett egy olyan adózási gyakorlatot, amelyben repülési szolgáltatásokat kínáló cégek egyesületi formában, kedvezményes adózás mellett folytattak üzletszerű tevékenységet. A hatóság szerint a vizsgált vállalkozások valójában élményrepülést értékesítettek, de költségmegosztásként tüntették fel a bevételeiket, elkerülve ezzel az adófizetést.

A NAV Zala vármegyei revizorai olyan szervezeteket vizsgáltak, amelyek egyesületi formában működtek. Egyikük esetében a megalakulást követő négy évben több mint 3000 számlát állítottak ki, összesen 173 millió forint értékben, miközben alanyi adómentesnek vallották magukat, és beszámolójuk szerint nem végeztek adóköteles gazdasági tevékenységet.

A szervezet a szolgáltatást „megosztott költségű repülésként” hirdette, azt állítva, hogy a befolyó összeg nem ellenérték, hanem csak a repülés közvetlen költségeinek megosztása a fedélzeten tartózkodók között. A NAV azonban több száz utast keresett meg, akik egyöntetűen nyilatkoztak arról, hogy valójában élményrepülést vásároltak, és szó sem volt költségmegosztásról. Emellett a folyamatos hirdetések is üzletszerű tevékenységre utaltak.

Adóhiány és bírság

A NAV megállapította, hogy az egyesület valójában vállalkozási tevékenységet folytatott, ráadásul az egyik évben átlépte az alanyi adómentesség értékhatárát is. A revizorok a vizsgált időszakra mintegy 20 millió forint áfahiányt tártak fel, és megközelítőleg

10 millió forint bírságot szabtak ki.

Mivel a gazdasági működésből származó bevétel meghaladta az éves összesített bevétel 60 százalékát, a NAV törvényességi ellenőrzést is kezdeményezett, amely az egyesületi forma elvesztésével járhat.

A NAV javasolja a szektor szereplőinek, hogy vizsgálják felül könyvelésüket és adózási gyakorlatukat, elkerülve ezzel a kedvezményes adózási lehetőségek elvesztését és a szankciókat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×