Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Getty Images/ Jim Cumming

Kommandós akció Putnokon: vadászokat fogtak el a rendőrök

Putnokon és Felsőnyárádon összesen három személyt fogott el a rendőrség, lapértesülések szerint többről is szó lehet, mint egyetlen kilőtt farkasról.

Farkasok kilövésének gyanúja miatt fogtak el a hvg.hu információi szerint vadászokat Putnokon szerdán, a kora reggeli órákban. A lap azt írja, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kommandósai jelentek meg két ottani címen, több autóval. Két embert elfogtak és kutatást is tartottak, bizonyítékokat foglaltak le.

A farkasok kilövésére vonatkozó információkat több, egymástól független forrás is megerősítette a lapnak, de hivatalos közlemény egyelőre nincs az ügyben. Mint írják, szerdán megkérdezték az Országos Rendőr-főkapitányságot arról, hogy valóban történt-e intézkedés ilyen ok miatt, hány állatról van szó, valóban vadászokat gyanúsítanak-e, természetkárosítás bűntette miatt zajlik-e eljárás és mikor indult.

Az ORFK-tól szűkszavú választ kaptak:

"2024. január 24-én Putnokon a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hajtott végre helyszíni intézkedést, azonban a nyomozás érdekére tekintettel egyelőre nem áll módunkban az ügyről bővebb tájékoztatást adni."

Újabb lapértesülés szerint szerdán a Putnok mellett Felsőnyárádon is akciózott az NNI, amit a fentiekhez hasonlóan szűkszavúan kommentáltak. Azt nem erősítették meg, hogy a két akció összefügg, csak azt, hogy történt ilyen a helyszínen.

Mint írják, információik szerint a gyanúsítottak nem egy állatot lőttek ki, tetteikkel kapcsolatban a „szisztematikus” és „folyamatos” szavakat emlegették forrásaink. A farkas fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint, elpusztítása természetkárosítás bűntette, amelyet akár 3 év börtönbüntetéssel is szankcionálhatnak.

Megemlítik, hogy az ügyről a Boon.hu is beszámolt, azt írva, hogy az NNI a svájci farkas esete után indított széles körű adatgyűjtést farkasok kilövése után kutatva. A megyei lap korábban egy olyan közeli vadászterületen történt esetről is írt, amikor az azt bérlő vadászok azt állították, hogy a területet kezelő Északerdő Zrt. illetékes erdészeti igazgatója még 2020-ban arra biztatta őket, lőjék ki a farkasokat, mert kárt tesznek a vadállományban.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×