Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
fotó:police.hu
Nyitókép: police.hu

Jelentős fordulat a lelőtt jeladós farkas ügyében - videó

Elfogtak két férfit - közölte a rendőrség. A vélelmezett elkövetőket természetkárosításon túl más bűncselekményekkel is gyanúsítják.

Ahogy arról az Infostarton is többször beszámoltunk, valaki vagy valakik lelőtték azt a Svájcból Magyarországig vándorló farkast, amely jeladóval rendelkezett.

A fokozottan védett állat vándorlását sokan követték, hiszen a rajta lévő nyomkövető eszköz folyamatosan jelezte, hogy a farkas éppen merre jár.

2023. április elején a nyomkövető elhallgatott. Később megtalálták a szerkezetet, a lelőtt állatot azonban nem.

A rendőrség most arról tájékoztatott, hogy az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján rendőrség április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az események alapos rekonstruálása érdekében megtörtént a svájci hatóságokkal a kapcsolatfelvétel, ugyanúgy, ahogy a különböző társhatóságok büntetőeljárásba való bevonása is.

A nyomozók megállapították, hogy a gyanú szerint

a védett farkast április 1-jén Hidasnémeti külterületén pusztították el egy vadászó társaság tagjai, akik között hivatásos vadász is volt.

Az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágták, és azt a Hernád folyóba dobták, melyet a nyomozók búvárok segítségével megtaláltak.

A nyomozás arra is rámutatott, hogy a társaság tagjai tisztában voltak azzal is, hogy egy védett ragadozóról van szó.

fotó: police.hu
fotó: police.hu

Az elpusztult állat tetemének hollétéről egyelőre nincs információja a hatóságnak.

A két szabolcsi férfit a KR NNI 2023. augusztus 2-án hajnalban fogta el, és az egyikük elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérte, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett.

A két férfit természetkárosítás, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg a nyomozók, majd a kihallgatásokat követően bűnügyi őrizetbe vették őket, és kezdeményezték letartóztatásukat.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×