Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Head shot close up young shocked woman looking at mobile phone screen, received bank debt notification. Stunned frustrated lady reading sms with unbelievable news on smartphone, making big eyes.
Nyitókép: fizkes/Getty Images

Új trükkel próbálkoznak a csalók, ne dőljön be

A Magyar Vöröskereszt adott ki figyelmeztetést: voroskereszt.info, voroskereszt.eu – ezeket kerülje el!

Csalók próbálnak SMS-ben pénzt kérni a Magyar Vöröskereszt nevére hivatkozva – közölte a vöröskereszt.

Hozzátették: lakossági bejelentés alapján értesültek arról, hogy csalók SMS-ben kérnek pénzt a Magyar Vöröskereszt nevére hivatkozva. Az SMS-ben

  • a voroskereszt.info, illetve
  • a voroskereszt.eu

oldalakra próbálják irányítani a csalók a felhasználókat.

A vöröskereszt azt kéri, senki ne nyissa meg ezeket az oldalakat, és ne adja meg személyes adatait ezeken a felületeken.

A Magyar Vöröskereszt ilyen jellegű adománygyűjtést nem folytat. Gyűjtőakcióikról minden esetben a weboldalukon, a hivatalos közösségimédia-felületeiken vagy a média további csatornáin keresztül értesítik a lakosságot – hangsúlyozták.

Tudatták azt is, hogy a szükséges jogi lépéseket megtették az ügyben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×