Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Fonyó Gergely rendező (b) és a Gondnok szerepét alakító Szilágyi István beszélget  a Gézengúzok című, a Duna TV és Next Station Production által készülő új 11 részes ifjúsági tévéfilmsorozat forgatásán Budapesten, a XI. kerületi Mezőkövesd utcában. A sorozat egy középiskola hétköznapjait mutatja be. A diákok között Barátok közt-szereplők és korábbi Megasztár-döntősök is feltűnnek, a negyedik széria győztese, Király Viktor pedig tanárt alakít.
Nyitókép: MTI/Kallos Bea

Életfogytiglant is kaphat Szilágyi István megöléséért a fia

Az ismert színész fia pszichiátriai kezelés alatt áll, ezért a letartóztatását az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre. Félő, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb súlyos bűncselekményt követne el.

A Fővárosi Főügyészség indítványára letartóztatta a bíróság azt a férfit, aki a megalapozott gyanú szerint végzett édesapjával, az országosan ismert színésszel A nyomozási bíró az ügyészség álláspontjával egyezően rendelte el a legsúlyosabb kényszerintézkedést, amelyet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben rendelt végrehajtani.

A gyilkosság áldozata Szilágyi István színművész, aki rendkívül szegényes körülmények között élt Rákosligeten, a gyanúsított a 49 éves fia, akit a Budapesti Rendőr-főkapitányság a helyszínen elfogott, és a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt gyanúsítottként kihallgatta.

A Budai Központi Kerületi Bíróság június 5-éig rendelte el a gyanúsított letartóztatását. A bíróság közölte: a megalapozott gyanú szerint a férfi a XVII. kerületben május 3-án reggel egy kalapáccsal többször fejbe verte idős korú, elesett állapotú édesapját, akit a földre kerülését követően is bántalmazott. Az idős férfi az elszenvedett sérülései következtében életét vesztette.

A bíróság tudatta: a gyanúsított pszichiátriai kezelt, rendszeres gyógyszeres kezelésben részesül. A férfi személyi körülményei, kiszámíthatatlan viselkedése, a terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya, annak elkövetési módja és a várható büntetés mértéke - amely bizonyítottság esetén akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet - a bíróság szerint esetében megalapozzák a szökés, elrejtőzés veszélyét.

A bíróság szerint a tanúk befolyásának veszélye miatt is indokolt a gyanúsított személyi szabadságának korlátozása.

A bíróság azt is közölte, hogy a gyanúsított büntetett előéletű, a gyanú szerinti bűncselekményt egy, szintén az édesapja sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt 2 év – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés hatálya alatt követte el. A törvényszék szerint – többek között a terhelt személyiségjegyeire tekintettel – alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×