eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Tuschek Mónika, a labor technikusa DNS-mintát tart kezében a Magyar Természettudományi Múzeum Molekuláris Taxonómiai Laboratóriumában. Az intézményben a legkülönbözőbb növény- és állatfajok, illetve az ember molekuláris markereinek - amely legtöbbször DNS - vizsgálata alapján populációbiológiai, biodiverzitási, molekuláris rendszertani, molekuláris evolúciós és konzerváció biológiai kutatások folynak. Ezek a vizsgálatok a múzeumi tárak, a növénytár, az állattár és az Embertani Tár kutatási programjaihoz kapcsolódnak, a növénytani, állattani, ökológiai, rendszertani és antropológiai kutatások elengedhetetlen részeit képezik.
Nyitókép: Kollányi Péter

Tömeges DNS-vizsgálat egy 1996-os gyilkosság miatt

Több száz embertől kért DNS-mintát a nyugat-németországi Grevenbroich városának rendőrsége, hogy ismételten megpróbálja azonosítani egy 1996-ban megölt 11 éves kislány gyilkosát.

Claudia Rufot szexuálisan bántalmazták és megfojtották 1996 májusában, holttestét egy ösvény mentén találták meg 70 kilométerre Grevenbroichtól, Euskirchenben, Bonn közelében.

A hatóságok most 900, a gyilkosság idején 14 és 70 év közötti embert kértek meg arra, hogy adjon nyálmintát a város egyik általános iskolájában.

A német városban 2010-ben 350 embertől vettek nyálmintát a gyilkos azonosítása érdekében, eredménytelenül.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×