Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Kiderült, mi történt a fiatal nővel, mielőtt halálra gázolták az M3-ason

Egy koncertről hazafelé tartva veszett össze a barátjával a 26 éves lány, ekkor szállt ki a kocsiból - értesült a Blikk.

A vita annyira komoly volt, hogy a sofőr megállt a kocsival, hogy nyugodtabb körülmények között, csak a nőre, nem pedig az útra is figyelve tisztázzák a helyzetet. Barátnője azonban az indítókulcsot hirtelen kikapta a helyéről, majd kiugrott a kocsiból és rányomott a zárógombra, így párjának esélye sem volt, hogy utána szaladjon - írja a bulvárlap, amely azt is tudni véli hogy a fiatal nő erősen ittas volt, vélhetően ezért keveredhetett fel az autópályára, ahol elgázolták.

A nő autóban tartózkodó barátja ebből semmit nem vett észre, miután párja a sötétben előreszaladt. A tragédiáról csak a rendőröktől értesült, akik az autóhoz érve felelősségre akarták vonni, hogy miért állt félre.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a nőt egy Budapestről Mogyoród felé haladó autó gázolta halálra a 11-es kilométerszelvénynél. A sofőr segítségnyújtás nélkül elhajtott, ám a rendőrök néhány óra alatt megtalálták a 20 éves gyömrői férfit, aki ellen segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt indítottak eljárást.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×