A több kutatóintézet honlapján kedden közzétett dokumentum emlékeztet a kormányprogram célkitűzésére, amely a tudomány autonómiájának visszaadását, az akadémiai vagyon helyzetének rendezését, valamint az MTA és az állami kutatóintézetek szakmai önállóságát garantáló új törvény megalkotását irányozta elő.

Mint írták, a HUN-REN kutatási hálózat az államháztartástól független szervezetként jött létre, de a kutatói önkormányzat elve csak marginálisan érvényesül a hálózatot létrehozó jogszabályban.

Az aláírók megfontolandónak tartják annak vizsgálatát, hogy a frissen kiépített adminisztratív irányító központ mérete és centralizációs törekvése összhangban van-e a kutatóhálózat által képviselt és fejleszteni kívánt kutatási és innovációs potenciállal.

Kitértek a Közfeladat-Finanszírozási Szerződésre (KFSZ) is, amely hat évre biztosít finanszírozást a tudományos eredményesség, az innováció, a nemzetköziség és a kutatói utánpótlás nevelési szintjének emelését megcélozva. Az aláírók szerint a KFSZ teljesítményértékelő indikátor rendszere, prioritásai és célértékei újragondolást és pontosítást igényelnek.

A dokumentumban hangsúlyozzák: alapvető fontosságú az MTA tulajdonában lévő, a kutatóhálózat intézményei által használt ingatlanvagyon alkotmánysértő helyzetének rendezése.

A nyilatkozat szerint a kutatási intézmények vezetői az új kormány döntéseitől a tudományos autonómia önigazgató jellegének erősítését várják, illetve egy olyan támogató tudománypolitikai környezet kialakítását, amelyben a kutatóhelyek fejlesztéséről a tudomány képviselői és az intézmények együtt hozhatják meg a döntéseket.

A dokumentumban felsorolt javaslatok között szerepel, hogy a kormány módosítsa a HUN-REN törvényt úgy, hogy a módosítások legfontosabb eleme a kutatói önkormányzatiság és a kutatási intézmények teljes tudományos, gazdasági és működtetési önállóságának biztosítása legyen. Javasolják továbbá, hogy a HUN-REN alapító jogait a törvény adja át az MTA-nak, a KFSZ-ben rögzített éves finanszírozás forrása pedig kerüljön át az Akadémia fejezetébe.

Az aláírók javasolják azt is, hogy az intézményi jogállás ne változzon, az államháztartási törvény hatályán kívüli állapot maradjon fenn.

Emellett kérik, hogy az MTA bevonásával vizsgálják meg, hogy az MTA és a HUN-REN közötti vagyonjogi patthelyzet feloldása milyen formában érhető el a lehető legrövidebb időn belül.

A dokumentumban szerepel, hogy a kormány és a HUN-REN „közös megállapodással, előremutató módon, a realitásoknak megfelelően módosítsa a KFSZ mutatóit és célértékeit a KFSZ-ben rögzített forrás változatlanul hagyása mellett".

„Amennyiben a kutatóhálózat az MTA keretein belül működhet tovább, javasoljuk az intézmények integritásának, szervezeti önállóságának és működési autonómiájának megőrzését, biztosítva ezzel a köztestületi és irányítási struktúráktól való függetlenséget" – írták, hozzátéve, hogy a HUN-REN intézmények vezetőiként készen állnak részt venni a részletek kidolgozásában.

A nyilatkozatot

• Dombrádi Zsolt (HUN-REN Atommagkutató Intézet),
• Magyar Tibor (HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet),
• Vasas Gábor (HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet),
• Kiss László (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont),
• Horváth Ákos (HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont),
• Kovács István János (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet),
• Sperlágh Beáta (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet),
• Garamszegi László Zsolt (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont),
• Stipsicz András (HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet),
• Monostori László István (HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet),
• Nagy Ferenc (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont),
• Buday László (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont) és
• Lévai Péter József (HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont) főigazgató

jegyzi.