Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Összeroncsolódott személyautó mellett dolgoznak rendőrök az M3-as autópályán, Mezőkeresztes térségében 2019. január 21-én. Az autópálya Budapest felé vezető oldalán, a geleji pihenő közelében nyolc személygépkocsi rohant egymásba. Az elsődleges információk szerint a balesetben hárman meghaltak, ketten életveszélyesen, négyen könnyebben megsérültek.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Tragikus fejlemények az M3-ason történt tömegbaleset ügyében

Három árva kisgyermek maradhat a Mezőkeresztésnél történt tömegbalesetben elhunyt fiatal nő és párja után.

Az M3-as autópályán, Mezőkeresztes térségében hétfőn történt tömegbaleset négy halálos áldozatából hármat Kisnamény gyászol ezekben a napokban. A boon.hu a település polgármesterétől, Bihariné Kékesi Ibolyától megtudta: többségében 27-29 éves fiatalok utaztak öten a szerencsétlenül járt gépjárműben.

Köztük egy élettársi kapcsolatban élő kisnaményi pár is, ők három gyermeket hagytak otthon. Az édesapa életéért még küzdenek, de válságos az állapota. A gyerekeket a szomszédban lakó nagyszülő vette a gondjaiba, ő indította el őket iskolába azon a reggelen is, amikor a szülők, hajnali háromkor útnak indultak. A családokat a rendőrség értesítette személyesen, az önkormányzat már csak késő délután kapott hírt a történtekről.

A polgármester szerint a pár nagy szegénységben élt, a munka reményében indultak útnak, de a faluban is részt vettek egy szegregációs programban. Az önkormányzat gyorssegélyt utalt ki, a további támogatásról a képviselő-testület dönt, amire szükség is van, mert a hozzátartozók már nyilatkoztak: képtelenek a temetés költségeit felvállalni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×