Infostart.hu
eur:
360.91
usd:
316.67
bux:
141500.74
2026. július 14. kedd Örs, Stella
M. Richárd beszáll egy gépjárműbe a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületénél 2017. augusztus 21-én. A bíróság elrendelte a házi őrizetét a férfinak, aki a gyanú szerint 2017. május 15-én érvényes vezetői engedély nélkül autójával a Dózsa György úton halálos közúti balesetet okozott. Két ember életét vesztette, ketten súlyosan, hárman könnyebben sérültek meg, miután két gépjármű trolibuszmegállóba csapódott.
Nyitókép: Mohai Balázs

Megszólalt a tévében a Dózsa György úti gázoló

Azt mondta, lehet, hogy minimálisan átlépte az 50-es sebességhatárt.

Telefonon reagált a Fókusz csütörtök esti adásában az őt ért vádakra M. Richárd, a két halálos áldozattal járó Dózsa György úti baleset egyik gyanúsítottja.

A riport elején Molnár József beszél, aki 23 éves fiát veszítette el a tragikus balesetben. Ezután rögtön idézik M. Richárdot, aki azt állítja, hogy elképzelhető, hogy az 50 km/órás sebességet minimálisan átlépte. Az elsődleges szakértői vélemények szerint azonban akár 135 km/órás sebességgel is hajthatott.

Azt már röviddel a baleset után is tudni lehetett, hogy a Mercedest vezető 42 éves férfi a kecskeméti maffiaper egyik vádlottja, M. Richárd. Az is kiderült, hogy a baleset napján jogosítvány nélkül vezetett, és a véréből kokaint mutattak ki. "A KRESZ szabályait én tartottam be és a Citroenes nem" - mondta korábban a Fókusznak a gyanúsított. Szakértők szerint utóbbi kocsi sofőrje levágta a kanyart, de még akkor is elkerülhető lett volna a baleset, ha a Mercedes 70-nel érkezik.

A rendőrség a napokban zárja le a nyomozást.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

Az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós adóbevételek 2024-ben 7100 milliárd euróra nőttek, a növekedést pedig szinte teljes egészében a munkajövedelmek adóztatása hajtotta – a dolgozókkal fizettetik meg a költségvetések túlfeszítésének árát. Miközben a politikai retorika zöldebb és egyszerűbb adórendszert ígér, a környezetvédelmi adók bevétele csökken, a tőkeadók sérülékenyek, a munkaterhek pedig több tagállamban is emelkednek. Magyarország az uniós átlagnál jóval kisebb adóterhelést mutat, és az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben faragta le a béreket terhelő adókat az EU-ban, ám a kiesést egyre inkább a fogyasztási adókra – különösen az áfára – hárítja, ami az alacsony jövedelműeket aránytalanul sújtja. A kedvező foglalkoztatási ösztönzők mögött sérülékeny költségvetési szerkezet húzódik, ez pedig egyre fájdalmasabb helyzetet teremthet a kormánynak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×