Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Évekig élt a reptéren a munkanélküli séf

Három évig élt a Gatwick repülőtéren egy állását vesztett brit séf. A férfi kisebb-nagyobb megszakításokkal élvezhette csak a reptér nyújtotta lehetőségeket, többször ugyanis börtönbe került a vendégeskedésért.

Elbocsátották állásából, ahol szállást is kapott, így nem volt hová mennie annak a 43 éves férfinak, aki közel három éven át a Gatwick repülőtéren lakott.

Anthony Delaney, ügyvédje szerint, kényszerűségből választotta a reptéri életet: mivel nem volt munkája, nem volt hol laknia, és, mert nem volt bejelentett lakcíme, nem kapott állást.

A férfi jelenléte nem maradt észrevétlen a Gatwicken, amelynek déli termináljában ütött tanyát még 2004 végén. Hiába tartóztatták fel az őrök több mint harminc alkalommal, Anthony Delaney-nek sokszor sikerült bejutnia az épületbe, ahonnan 2005 májusában határozatban tiltották ki, öt évre.

Delaney ezt sem vette figyelembe, és újra meg újra visszajárt a reptérre, három alkalommal börtönbe is került ezért. Egyszer 95 napot töltött rács mögött, majd, amint kiszabadult, visszatért a Gatwickre.

Megúszta

A férfit antiszociális viselkedésűnek nyilvánították; olyanokat minősítenek ilyennek, akik olyat tettek, vagy valószínű, hogy tesznek, ami fenyegető vagy zavaró mások számára, azt azonban megállapították, hogy nincs mentális problémája.

Mivel Anthony Delaney többször is megsértette az ilyen személyekről szóló rendelkezést, bíróság elé kellett állnia, az ügyben döntő bíró pedig úgy határozott: március 10-ig meghosszabbítja vizsgálati fogságát. Richard Hayward ezután azonban próbára bocsátja a férfit.

A bíró szerint felesleges Delaney-t ismét lecsukni, hiszen a büntetésvégrehajtási intézmények amúgy is zsúfoltak, ráadásul az, hogy a férfi egy repülőtéren tölti napjait - és csak a munkakeresés idejére járó segélyt megy el felvenni -, nem is nagy vétek.

"Biztos tudunk tenni érte valamit" - fűzte hozzá Richard Hayward.

Akárcsak az iráni

Anthony Delaney esete hasonlít Steven Spielberg filmje, a Terminál főhősének történetéhez. Eszerint Viktor Navorski éppen New Yorkba repül Kelet-Európából, amikor hazájában heves harcokkal kísért államcsíny bontakozik ki.

A gyanútlan utazó egyszerre ott találja magát a John F. Kennedy repülőtéren, Amerika kapujában, ám útlevele egy éppen nem létező országból való, ezért nem teheti be a lábát az Egyesült Államokba.

A film az iráni Merhan Karimi Nasseri igaz történetén alapul, aki 1988 augusztusától 2006-ig élt a párizsi Charles De Gaulle repülőtéren.

A férfi, elmondása szerint a ' 70-es években Angliában tanult, és amikor visszatért hazájába, aktivista tevékenysége miatt kiutasították onnan. Angliába utazott, de nem kapott menedékjogot, európai kóborlása végén így jutott el a reptérre, és élt ott hosszú évekig.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×