A városi tanács döntése értelmében a rendező nevét egy, a Királyi Drámai Színház közelében lévő utca kapja. Az intézménynek 1960-tól a rendezője, 1963 és 1966 között pedig az igazgatója volt Ingmar Bergman.

A rendező a későbbiekben is hű maradt a teátrumhoz, ahol Strindberg, Ibsen, Csehov és Moliére darabjait vitte színre.

A művész, aki színházi és operarendezőként is letette névjegyét, már 1945-től készített filmeket, de csak 1956-ban, A hetedik pecsét című alkotásával vált világhírűvé.

Olyan műveket hagyott maga után, mint A nap vége, a Tükör által homályosan, az Úrvacsora, A csend, a Farkasok órája, a Szégyen, vagy az eredetileg tv-sorozatnak készült Jelenetek egy házasságból.

Képi világában iskolát teremtett az emberi arcok feltárásában, és mindenkinél kendőzetlenebbül mutatta be a lélek rejtett titkait, frusztrációit.

Élete utolsó két évtizedére Bergman visszavonult a filmezéstől, csak 2003-ban tért vissza egy tv-film erejéig a Sarabande-dal, amely a Jelenetek egy házasságból hőseit mutatta be 30 évvel később.