Véget ér a tavi viharjelzési szezon szombaton.

A HungaroMet Zrt., a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közös, szombati sajtóközleményében azt írta, április 1-jétől október 31-ig a balatoni, a Velencei-tavi és a Tisza-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot működtet a HungaroMet, a viharjelzést szolgáló rendszert a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) működteti, a viharjelzéseket és az időjárás-előrejelzéseket a HungaroMet Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma adta ki.

A HungaroMet összefoglalója szerint az idei viharjelzési szezon első hat hónapjában a Balaton keleti medencéjében a szélsebesség átlagosan 3 százalékkal haladta meg a sokévi átlagot, míg a nyugati medencében 6,5 százalékkal elmaradt attól. Az egész szezon az ilyenkor elvártnál jóval - 60 százalékkal - szárazabb és összességében 1,7-1,9 Celsius-fokkal melegebb volt.

A balatoni medencékben a havi átlagos szélsebességek alapján április volt a legszelesebb hónap, amelyet május, majd július követett. Nyolc erős vihar - óránkénti 90 kilométeres sebességet meghaladó széllökéssel - érte el a tavat: májusban három, júliusban kettő, augusztusban, szeptemberben és októberben egy-egy. A legnagyobb vihar május 27-én tört a tóra egy heves zivatarvonal formájában, a szélsebesség Siófok térségében érte el a maximumát, óránkénti 104 kilométeres sebességgel és a tó felett porzó vízfüggöny is megfigyelhető volt. A középső medencében, Balatonszemes térségében a szélsebesség szintén elérte az óránkénti 100 kilométeres sebességet.

A Balaton térségében a nyár a mérések kezdete óta a második legmelegebb volt, csupán a 2024-es volt melegebb. a nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 24,8, Keszthelyen 23,6 Celsius-fok volt. A 35 fokot elérő vagy azt meghaladó hőmérsékletű napok száma a Balatonnál - a különböző mérési pontokon - 10-15, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál 16-16 volt, ezekből a legtöbb a legforróbb hónapra, augusztusra esett. A több hőhullámból az augusztus eleji volt a legforróbb, 4-én és 5-én 39-40 fokot regisztráltak a mérőállomásokon, a Balatonedericsen mért 40,1 Celsius-fok volt a térségben a maximum.

Csapadék tekintetében mindhárom nagy tónál az idei volt az eddigi legszárazabb nyár 1901 óta. A Balatonnál az 1991-2020 közötti időszak csapadékátlagának jellemzően mindössze az egyharmada (a keleti medencében csak 30 százaléka), a Velencei-tónál pedig kevesebb, mint az egynegyede hullott le. A három hónap alatt így összesen 50-70 milliméter csapadék érkezett a Balatonhoz. A keszthelyi medence térsége kapott ennél több esőt, ott 80 millimétert meghaladó, Gyenesdiáson 92 millimétert elérő csapadék hullott. A csapadék kedvezőtlen időbeli eloszlása tovább súlyosbította a szárazságot: a kevés eső egy része - 15- 20 milliméter - még a nyár elején, egyetlen napon, június 10-én esett.

A Balatonnál az első- és másodfokú viharjelzések összesített fenntartási ideje a szezon teljes időtartamának 36-37 százalékát tette ki, a Velencei-tónál ez az érték 25,7 százalék volt. A Balatonnál 2005 óta az idei azon öt szezon közé tartozik, amikor a másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a legrövidebb volt: a másodfokú viharjelzések aránya a teljes időszakhoz viszonyítva a Balatonnál 9,9-11,4 százalék, a Velencei-tónál pedig 5,1 százalék volt. A keleti medence volt a legszelesebb terület.

Az elsőfokú és másodfokú viharjelzések fenntartására legrövidebb ideig a Tisza-tónál volt szükség, elsőfok esetében kevesebb, mint 1000 órára, a másodfokú viharjelzés fenntartása pedig a teljes időszak alig 2,5 százalékát tette ki.

Jelezték: a tavak időjárásról a HungaroMet honlapján, a folyamatosan frissülő www.met.hu/idojaras/tavaink oldalról kaphattak részletes információt az érdeklődők, és sokan használták a viharjelzést és az időjárási helyzetet folyamatosan követő, ingyenesen letölthető HungaroMet Meteora mobilalkalmazást.

Az OKF arról számolt be, hogy karbantartás után 2026 nyarán ismét üzembe állt a Fertő-tavi viharjelző rendszer magyarországi, Fertőrákoson található végpontja. A viharjelző végpontok folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében 2026-ban több helyen kicserélték az akkumulátort, biztosítva a folyamatos energiaellátást és a működést egy esetleges áramkimaradás esetén is. A munkálatok a Balaton középső és nyugati medencéjében lévő, vala-mint a Velencei-tavi viharjelző állomásokat érintették.

A balatoni viharjelzés az idei szezonban is a tó három medencéjében egymástól függetlenül működött, mindhárom rendszer az adott terület időjárási körülményeihez igazodva jelzett.

A viharjelzők mellett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság évek óta üzemelteti az ingyenesen elérhető TAVIHAR mobilalkalmazást, amelyen jól követhetők az ország legnagyobb tavain érvényes aktuális viharjelzések, emellett a folyamatosan frissülő viharjelzések a katasztrófavédelem weboldalán is elérhetők.

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a kapitányság vízirendészeti rendőrőrsein 30 szolgálati kisgéphajóval közel 60-an látnak el szolgálatot a vízen, a folyamatos vízirendészeti jelenlét a nyár teljes időszakában biztosított volt. Elsősorban a fürdőeszközöket használó, a szörfösök, vitorlázók, elektromos hajtású vízijárművel közlekedő személyek körében volt szükség rendőri intézkedésre, mentésre.

A rendőrkapitányság munkatársai a viharjelzési szezonban 148 esetben, összesen 250 fürdőzőt vagy vízi közlekedőt mentettek ki a vízből. Április 1-je és október 31-e között öten fulladtak a Balatonba, halálos kimenetelű vízi közlekedési baleset nem történt.