A Tisza rendkívüli apadása miatt a folyómeder és a felszínre került homokpadok egyre nagyobb területet tárnak fel. A talált leletek között több tízezer éves mamutcsont, őstulokmaradványok, évszázados fahidak cölöpjei, hajóroncsok, kerámiák és kovácsoltvas tárgyak is vannak – számolt be róla a szoljon.hu.

A folyó medre már korábban is sorra fedte fel a vármegye múltjának különleges emlékeit. Az elmúlt évek egyik felfedezését Szolnok történelmi fahídjainak cölöpmaradványai jelentették. A folyó medrében három évszad négy fahídjának cölöpmaradványait azonosították.

Két fahíd a török hódoltság idejéből, a 16–17. századból származik. Az első ismert szolnoki Tisza-hidat 1562-ben építették.

Egy fahíd a 18–19. században állt, míg egy további átkelő a 19–20. század fordulójához köthető. A cölöpök a Tisza mindkét partján előkerültek, néhány darab pedig több mint egy méterre emelkedett ki a mederből.

A visszahúzódó folyó hajózási emlékeket is láthatóvá tett. Korábban bőgőshajók maradványai, egy vasuszály roncsa és egy révi átkelő nyomai is előkerültek a Tiszából.

A leglátványosabb felfedezések egyike a Szent István híd közelében fekvő vasuszály volt. A hajó az 1970-es években süllyedt el, helyét pedig már 2006-ban azonosították, amikor az Octopus Tengeri Régészeti Kutatóegyesület szonárral vizsgálta a Tisza medrét.

A Tisza medréből előkerült állatcsontok között több tízezer éves ősmaradványok is lehetnek, vagyis a jégkorszakból is származhatnak.

A Tiszazugi Földrajzi Múzeumba hetente visznek be a folyóban talált csontokat, de a térség más múzeumaihoz is rendszeresen kerülnek hasonló darabok. A mamutcsontok egy része például a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba jutott. Magángyűjtők korábban mamutagyarat és mamutfogat is találtak a Tiszában.