Megkezdődött a szavazás Szerbiában, ahol rendkívül felfokozott hangulatban járulnak az urnákhoz a választók, hiszen mindkét politikai oldal érzi a tét nagyságát. A közvélemény-kutatások alapján a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) és az új kezdeményezésként megjelenő Egyetemista Lista támogatottsága rendkívül közel áll egymáshoz, így

a verseny egyáltalán nem lefutott. A helyiek is nehezen tudják megítélni, mi várható a választáson

– mondta az InfoRádióban Nikowicz-Holló Márton, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A két politikai tömb támogatottságáról amúgy nehéz reális képet alkotni, mert egymásnak élesen ellentmondó közvélemény-kutatási eredmények is napvilágot láttak – tette hozzá a szakértő, aki szerint a kutatásokat végző intézetek politikai kötődése, illetve az egyes politikai oldalakhoz fűződő viszonya is kérdéseket vet fel.

Míg egyes felmérések az Egyetemista Lista tízszázalékos előnyét mutatták, mások ugyanekkora vezetést mértek a Szerb Haladó Pártnak.

A legfrissebb kutatások szerint a kormányzó SNS előnye 6–7 százalék körül lehet, szakértők szerint azonban a tényleges különbség ennél is kisebb lehet – ismertette.

Ami a kampányt illeti, a kormánypárt elsősorban a stabilitás garanciájaként igyekezett bemutatni magát, kampányában pedig az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztéseire helyezte a hangsúlyt. Ezzel szemben az ellenzéki oldal fő témái a korrupciós ügyek, a politika és a szervezett bűnözés közötti esetleges kapcsolatok, valamint az állami intézmények működésében tapasztalható problémák álltak.

Az infrastrukturális haladásra való hivatkozás amúgy finoman szólva is ellentmondásos kérdés volt a kampányban, az újvidéki tragédia árnyékában – az újvidéki vasútállomás előteteje 2024. november 1-jén délelőtt omlott le; a tragédiában 16 ember vesztette életét, és többen megsérültek – értett egyet Nikowicz-Holló Márton, felidézve, hogy éppen a baleset és annak kormányzati kezelése, nem kezelése, illetve kommunikációja vezetett a tiltakozások elindulásához. A kutató szerint nem történt megfelelő utólagos vizsgálat, és valódi felelősségre vonásokra sem került sor. A történtek nyomán kibontakozó tiltakozásokból, részben a kezdeményezőkből és az egyetemistákból pedig, olyan mozgalom szerveződött, amely mára komoly kihívást jelent a jelenlegi kormány számára.

Bár vannak félelmek a választások esetleges befolyására vonatkozóan, jelentős számú külföldi választási megfigyelő érkezik az országba

– mondta Nikowicz-Holló Márton, aki szerint esetleges visszaélések nem feltétlenül közvetlenül a szavazóhelyiségekben történhetnek, hanem inkább adminisztratív eszközökkel. Példaként a választói névjegyzéket említette, amelynek felülvizsgálata a mai napig nem történt meg. A helyi szakértők egybehangzó álláspontja szerint

a névjegyzékben jóval több személy szerepel, mint ahányan ténylegesen jogosultak a szavazásra

– tette hozzá.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.