Infostart.hu
eur:
366.96
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay

Sok nő halogatja, pedig akár életet is menthet

Október az emlőrák elleni küzdelem hónapja. Magyarországon évente több mint kétezren halnak meg a betegség következtében. Az InfoRádióban Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa egyebek mellett arról beszélt, hogy a korai stádiumban felismert emlőrák eredményesen gyógyítható.

A teljes betegpopulációt tekintve az ötéves várható túlélés aránya 74 százalék – hívta föl a figyelmet Horváth Zsolt az InfoRádióban.

Hozzátette: a hormonpozitív emlőrák esetében – amikor a daganat növekedését és a daganatsejtek osztódását a szervezetben természetesen jelen lévő női nemi hormonok serkentik – az ötéves várható túlélés közel 90 százalék. A tripla negatív emlőráknál, amelynek esetében a daganatsejtekből három fontos receptor hiányzik, ez az arány 65–70 százalék közötti.

„Magyarországnak a teljesítménye összemlőrák túlélés esélyét tekintve a nyugat-európai országokéval megegyező”

– fogalmazott.

Az emlőrák elleni küzdelem hónapja alkalmából Szűcs Brigitta, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a szűrővizsgálatok fontosságára hívta fel a figyelmet.

„Mi, mentők sok mindenben tudunk segíteni, de szűrővizsgálatra nem tudunk elmenni. Magyarországon a 45 és 65 év közötti nők névre szóló meghívót kapnak mammográfiás szűrésre, amelynek célja, hogy még a panaszok megjelenése előtt felismerjék az esetleges elváltozásokat. Szánjanak időt a szűrővizsgálatokra, és éljenek a lehetőséggel!” – fogalmazott.

A kormány most az emlőrákszűrési rendszer reformjára készül, erről Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter beszélt nemrégiben az Országgyűlésben.

„2018 óta csaknem 4,66 millió meghívót küldtek ki, miközben csak 1,53 millió szűrési részvételt rögzítettek. Az 50–69 éves szűrésre jogosult magyar nők csak 27,2 százaléka vett részt az előző két évben szervezett emlőszűrésben”

– hangsúlyozta.

Kiemelte: ez a legalacsonyabb uniós arány. Dániában ez 82,1 százalék, Svédországban 82 százalék, Finnországban 81,6 százalék volt. Angliában a meghívásos szűrés részvételi aránya múlt évben 70,6 százalékra emelkedett.

A betegség tudományos kutatásának is vannak új eredményei. Az emlődaganat helyi kiújulásának típusa és ideje például előre jelezheti a lehetséges áttéteket – derült ki a közelmúltban a Semmelweis Egyetem gépi tanulás segítségével végzett kutatásából.

A cikk Herczeg Zsolt összefoglalója alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×