Infostart.hu
eur:
368.32
usd:
335.87
bux:
142870.54
2026. november 18. szerda Jenő
Brown Deers Walking Across the Road.
Nyitókép: Kenneth Chow/Getty Images

Őzgázolás: most indul a „szezon”, szinte minden felelősség a sofőröké – részletek

Eljött az őzek párzási időszakának kezdete, a szokásosnál is fokozottabban érdemes figyelni az autósoknak az utakon, nem csupán éjszaka, hanem napközben is óvatosan kell közlekedni – mondta az InfoRádióban Földvári Attila, a Magyar Vadászkamara szóvivője. A vadgázolás – a személyi sérülések mellett – komoly anyagi kárral is járhat, ami ráadásul az esetek döntő többségében a sofőrt terheli Kovács Kázmér biztosítási szakjogász, a Magyar Autóklub ügyvédje szerint.

A nyári időszakban július derekától kiemelten figyelnünk kell az utakon, ilyentájt ugyanis az őzek üzekedése, a párzási időszak igen komoly veszélyforrás a közlekedésben a természet közelében.

Mint az InfoRádióban Földvári Attila, a Magyar Vadászkamara szóvivője elmondta, ilyentájt az őzek sokkal mozgékonyabbak, nagyobb területet járnak be, és bizony napközben, fényes nappal is sokkal többet szaladgálnak, következésképp a közútra is sokkal gyakrabban tévedhetnek ki.

Az őz a legnagyobb egyedszámú és a legelterjedtebb nagyvadfajunk, nem lesz tekintettel az autósokra, nekünk kell figyelni, és nem is csak ott, ahol a vadveszélyt jelző táblát látjuk az út szélén – piros „macisajtban” fehér alapon fekete, ugró szarvas –, ha tehát rosszul belátható szakaszon közlekedünk, rossz látási viszonyok között, szürkületben, hajnalban, esőben, inkább lassítsunk le, a megengedett haladási sebesség egyébként sem a kötelező haladási sebességet jelenti.

És nem is csak a hegyekben, sűrűn erdős utakon haladókat érinti a probléma, ugyanis például a Balatonnál, ahol sok az ember, szintén jelen vannak az őzek.

Akik nyugodtabbak lehetnek, Földvári Attila intelmei szerint leginkább az autópályán haladók, ott ugyanis az autópálya-kezelőnek feladata, hogy biztosítsa azt, hogy a vad ne jusson fel az autópályára, ezt szolgálják a kerítések is az autópálya mentén, ugyanakkor 100 százalékos biztonságot ezek a kerítések sem jelentenek, lehajtóknál, felhajtóknál könnyen megjelenhetnek állatok.

Elismerte, a köztudatban az van, hogy ezek a balesetek ősszel mégis csak gyakoribbak, akkor van a vadászati főidény is, a közvélemény is ekkortól koncentrál jobban a vadkérdésre, de a helyzet az, hogy

a 7 ezer nagyvadgázolás 80 százalékában őz pusztul el vagy sebesül meg, ezek jelentős része pedig a nyári üzekedés idején történik.

„Való igaz, hogy a szarvasfélék, tehát a gímszarvas, illetve a dámszarvas párzási időszaka ősszel van, de a gím az, ami úgy viselkedik, hogy szintén nagyobb területen mozog és előfordulhatnak vadelütések, mégis sokkal kevesebb ilyen gázolás van” – hangsúlyozta, hozzátéve, nyilván a nagyobb testű szarvassal találkozva komolyabb baleset érhet minket, de az őzzel való találkozást is óvatossággal sokszor meg lehet előzni, el lehet kerülni.

A vadbalesetekről az InfoRádió Kovács Kázmért, az Autóklub biztosítási szakjogászát is megkérdezte. Szerinte a vadbaleset az egyik legkockázatosabb az autósok szempontjából, mert ha nem autópályán történik, akkor bizony nagyon nehéz azt a kárt, amit az autós elszenved – sokszor vétlenül – áthárítani akár a közútkezelőre, akár a vadásztársaságra.

„Erre nézve eléggé egyértelmű most már a bírói gyakorlat, hogy a vadásztársaság csak akkor felel, ha ráhajtotta esetleg az utat a vadra, vagy a vadetetőt közel helyezték el. Ezt egy vadászati naplóval lehet kérni, hogy a vadásztársaság kimentse a saját felelősségét, a közútkezelő pedig akkor felel, ha autópályán történik a vadelütés, mert ott már elsősorban a közútkezelő objektívhez közelítő felelősségét mondja ki a bíróság, ott már kerítéssel kell akadályozni a vad útra kerülését” – húzta alá Kovács Kázmér.

Hogy mennyire jellemző az, hogy autópályán is történnek ilyen balesetek, arról azt mondta, elég ritka, hogy vaddal kell a sztrádán találkozni, de nagyon súlyosak a következmények, ha mégis előfordul ilyen.

Aki balesetet szenved, illetve ilyet lát, az első tennivalója, hogy a rendőrséget és a közeli vadásztársaságot értesítse.

„A rendőrség már tudja a vadásztársaságnak a megjelölését és az elérhetőségét. A helyszínről mindenképpen

fényképfelvételek vizsgálata után fog a rendőrség arra a következtetésre jutni, hogy az ügyben következett balesetért esetleg felelős-e a járművezető”

– fejtegette Kovács Kázmér.

A cikk Barkóczi Bence interjúi alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kiderült az igazság Marine Le Pen radikális nyugdíjterveiről: tömegek járnának rosszul vele

Kiderült az igazság Marine Le Pen radikális nyugdíjterveiről: tömegek járnának rosszul vele

Bemutatta átdolgozott nyugdíjreform-tervezetét Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnökjelöltje. A politikus ígérete szerint a nyugdíjkorhatár 60 és 62 év közé történő leszállítása egyetlen euró többletköltséggel sem járna, sőt, 2032-re a felére csökkentené a nyugdíjkassza várható hiányát. A költségvetési egyensúlyt a szolgálati idő megszerzésének szigorításával, valamint egy részben tőkefedezeti rendszer bevezetésével érné el, amelyet a lakhatási és szakképzési alapok elvonásával finanszírozna. Szakértők szerint ugyanakkor az intézkedések leginkább a bizonytalan munkaerőpiaci helyzetben lévőket és a nőket sújtanák – számolt be a Le Monde.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×