A közlemény idézi Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert, aki szerint a kormány célja egyértelmű: erősíteni a rendszeres társadalombiztosítási gyógyszerbefogadást, a gyógyszerfinanszírozás kiszámíthatóbbá tételét, az árkontrollt, és bizonyos esetekben a betegek gyorsabb hozzáférésének elősegítését.

Hozzátette: az előző kormánytól teljesen elhibázott struktúrát örököltek, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány az államtól függetlenítve, átlátható eljárási szabályok nélkül, sokszor megkésve, indoklás nélkül meghozott döntésekkel tette csak hozzáférhetővé az egyedi méltányosság alapján igényelt gyógyszereket.

A minisztérium ebben is változást hoz – írta a tárca; az alapítványt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőbe (NEAK) integrálják, a súlyosan elhibázott folyamatot pedig a betegek jobb ellátása érdekében teszik kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá, biztonságosabbá, úgy, hogy a hozzáférhető gyógyszerek kerete nem csökken.

A minisztérium –a témában megjelent sajtóhírekre reagálva – hangsúlyozta, hogy az előzetes szakmai egyeztetés és véleményezés nem azonos a nyilvánosan meghirdetett, általános társadalmi egyeztetéssel, ami a folyamat későbbi eleme. Az előzetes szakmai egyeztetés – amit az Egészségügyi Minisztérium fontos szakmai párbeszédként értékel – éppen azt szolgálja, hogy az érintett szakmai szereplők a jogszabály-előkészítés korai szakaszában azonosítsák a problémákat, értékeljék a lehetséges következményeket, és módosító javaslatokat tegyenek. Az ilyen egyeztetés során a normaszöveg még érdemben változhat, akár jelentős mértékben is – írták.

„A minisztérium felhívja a szaksajtó figyelmét, hogy a szakmai előkészítés alatt álló, még nagyban változtatható javaslat előzetes szakmai egyeztetése és már kialakult minisztériumi vagy kormányzati döntés társadalmi egyeztetése két különálló, időben is elkülönülő folyamat" – emelték ki. Hozzátették: a két folyamat tudatos összemosása etikai kérdéseket is felvet. Úgy fogalmaztak: „ahogy a betegeknek nem a problémák elhallgatására, úgy nem is a még meg nem született döntések miatti szükségtelen aggodalomra van szükségük, hanem hiteles tájékoztatásra, és arra, hogy bízhassanak abban: az ellátásukat érintő szabályok kialakításában a szakmai és betegérdekek valódi mérlegelést kapnak" – fogalmaz a tárca közleménye.

A közlés szerint

a tervezett módosítás legfőbb elvei között van a betegek kötelező tájékoztatása,

a jelenlegi jogszabályi korlátok feloldása, a gyártók felelősségének hangsúlyozása, valamint a felíró orvosok költségérzékenységének fokozása.

A jogszabálytervezet alapján az érintett pácienseknek jogában áll tudni, hogy a kérelmezett technológia mekkora egészségnyereséget ígér számukra, ezért a kérelmező orvosnak az új jogszabálytervezet alapján kötelező ismertetnie a páciens és a közfinanszírozó részére a várható egészségnyereség mértékét a szükséges szakirodalmi hivatkozások alapján.

Méltányosság kérdése

A jelenlegi szabály alapján egy méltányossági engedélyben legfeljebb nyolcmillió forint értékű gyógyszer utalványozható, számos esetben egyhavi dózissal, és jelenleg nem lehet a génterápiák többségét egyedi méltányosság keretében finanszírozni.

Ezen a helyzeten változtatnának úgy, hogy az egy beteg ellátására jutó méltányossági támogatás maximális támogatási összeghatárának éves összegét az egy főre jutó GDP tízszeresében határoznák meg, így a mostani értékhatárt éves szinten veszi csak figyelembe, amely megkönnyíti a betegek terápiához való hozzájutását, ráadásul a GDP bővülésével az értékhatár folyamatosan nőni fog. A génterápiák esetében a felső határt a GDP ötvenszeresében határozza meg a javaslat. Kiemelendő, hogy ezek az értékhatárok nem zárnak ki egyetlen olyan gyógyszert és egészségügyi technológiát sem az egyedi méltányossági finanszírozásból, amelynek most is ilyen módon történik a finanszírozása – tették hozzá.

Az egyedi méltányosság keretében nyújtott gyógyszerek és egészségügyi technológiák jelentős részénél a gyártók nem kérelmezték a társadalombiztosítási befogadást, vagyis a magyar betegek a gyártók döntése miatt nem férhetnek hozzá az innovatív technológiákhoz. Arra szeretnék ösztönözni a gyógyszergyártókat, hogy egyrészt adják be a támogatási kérelmet gyógyszereikre, másrészt a kérelem elbírálása alatt biztosítsanak jelentős árkedvezményt a hazai betegek részére. Amennyiben az árkedvezmény mértéke tükrözi a mostani befogadott technológiák általános árkedvezményét, valamint a hazai és nyugat-európai GDP közötti különbséget, úgy a betegek nagyobb eséllyel juthatnak hozzá az ellátáshoz az egyedi méltányosság keretében.

A módosítás rendezné azt, hogy olyan esetekben, amelyekben a gyártók nem kezdeményezték a társadalombiztosítási befogadást és nem biztosítják a nyugat-európai áraknál alacsonyabb árat, a felíró orvos intézményi vezetésének jóváhagyása szükséges a költségek 10 százalékos fedezéséhez, ugyanakkor az intézmény költségvetésében az indokolt költségeket a közfinanszírozó megtéríti.

A közlemény kiemeli, hogy a tervezett jogszabályi változások az új kérelmekre vonatkoznak majd, tehát azok, akik már elkezdték a terápiájukat egyedi méltányossági finanszírozással, annak folytatását a jogszabályok változása esetén is biztosítani fogja a NEAK.

A szakmai egyeztetés után a társadalmi egyeztetés következik. A tervezet célja világos: a rendszeres társadalombiztosítási befogadás erősítése, a gyógyszerfinanszírozás kiszámíthatóbbá tétele, az árkontroll, és bizonyos esetekben a betegek gyorsabb hozzáférésének elősegítése.