A strasbourgi székhelyű testület ezért 3000-3000 eurós jóvátételt ítélt meg az érintett szervezetnek, illetve magánszemélynek – tartalmazza a közlemény.

Emlékeztettek arra: a magyar kormány 2020. november 10. és 2021. május 22. között általános gyülekezési tilalmat vezetett be, amely a vallási rendezvények kivételével kizárt minden más nyilvános gyülekezést a körülményekre való tekintet nélkül.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei azonban ebben az időszakban szerették volna politikai véleményület gyülekezéssel kinyilvánítani: a Szivárvány Misszió 30 fős autós tüntetést akart tartani az Országház parkolójában 2020 decemberében az emberi jogok világnapján az LMBTQ-jogokért, Jámbor Sándor pedig márciusban a kormány járványkezelése ellen akart tiltakozni Gyulán 10 fős autós-dudálós demonstráció keretében. A rendezvényeiket nagy gondossággal, a járványra tekintettel kis körben kívánták megtartani, a rendőrség viszont a veszélyhelyzeti szabályozásra hivatkozva megtiltotta nekik – írták.

Az európai bíróság a közlés szerint megállapította, hogy a magyar állam aránytalanul korlátozta a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek gyülekezési jogát, mert a gyülekezési jog a demokratikus társadalom egyik alapja. E jog korlátozását indokolhatja egy olyan súlyos egészségügyi vészhelyzet, mint a járvány, ám a hatóságok még ebben az esetben sem tekinthetnek el a bejelentett gyülekezés körülményeinek vizsgálatától, mert a korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie.

A betiltott tüntetések a Helsinki Bizottság közlése szerint nem jelentettek valós, tényleges kockázatot a vírus terjedésére, mivel a résztvevők között nem volt fizikai kapcsolat. A tüntetést lezárt területen, a járványhelyzet szempontjából maximális gondossággal eljárva, parkoló, zárt autókban ülve, maszkban és egymástól biztonságos távolságot tartva, legfeljebb 30 fő részvételével tervezték megtartani. Ugyanígy járt el a gyulai demonstráció szervezője is.

Kitértek arra, a kormányrendelet általánosságban tiltotta a gyülekezési jog politikai szabadságként való gyakorlását, viszont semmilyen módon nem korlátozta a vallásszabadság gyakorlását célzó vallási események megtartását, amelyek hasonló kockázatokkal jártak a világjárvány idején. A sportesemények megtartására nézők nélkül is lehetőség volt. A temetéseket is engedélyezték legfeljebb 50 fő részvételével. A világjárvány idején az iskolák működtek, a kaszinók és az üzletek pedig nyitva voltak – sorolták.

Végül hangsúlyozták, hogy 2003 óta ez volt a 122. strasbourgi panasz, amelyet megnyertek a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.