Infostart.hu
eur:
360.25
usd:
308.85
bux:
0
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Hálószoba és nappali egy lakásban.
Nyitókép: Pixabay

Lakások bérleti díja: kiderült, mennyire drága valójában Budapest

Az Eurostat friss jelentése szerint a lakbér és a kapcsolódó rezsiköltségek együttesen az összes háztartási kiadás közel negyedét, 23,6 százalékát teszik ki. A kontinensen ugyanakkor rendkívül nagy különbségek figyelhetők meg a bérleti díjak között, különösen a fővárosokban. Budapest a rangsor alsó harmadában szerepel.

Az Eurostat 38 európai ország 40 városára kiterjedő felmérése alapján egy két hálószobás lakás havi bérleti díja átlagosan 470 és 3350 euró között mozog.

A legalacsonyabb átlagos lakbért az észak-macedón fővárosban, Szkopjéban mérték, míg a lista élén a svájci Genf áll.

Budapest a 27. helyen áll, azaz az átlagos lakbér mértéke (1300 euró) alapján a drágasági lista alsó harmadában szerepel a magyar főváros.

Az összesítés tavalyi év második félére vonatkozó adatok alapján készült.

London a legdrágább Európában

Az Eurostat adatai alapján az Euronews azt írja, hogy a vizsgált európai fővárosok közül London bizonyult a legdrágábbnak lakásbérlés szempontjából: egy két hálószobás lakás átlagos havi bérleti díja eléri a 3050 eurót – írja a vg.hu.

Ezzel az Egyesült Királyság fővárosa az összes vizsgált város rangsorában a második helyet foglalja el Genf mögött (amely nem fővárosi rangú város).

Az európai fővárosok között Dublin és Stockholm követi Londont, ezekben a városokban egy hasonló lakásért átlagosan 2650 eurót kell fizetni havonta.

Az Európai Unión belül Dublin és Stockholm számít a legdrágább fővárosnak a bérlakáspiacon.

Oslo szintén a legdrágább városok közé tartozik 2550 eurós átlagos bérleti díjjal.

Ingatlanpiaci szakértők szerint a jelentős különbségek mögött elsősorban a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága áll. Az olyan városokban, mint London, Dublin vagy Stockholm, a magas jövedelmű munkavállalók, a multinacionális vállalatok, a diákok és a bevándorlók erős kereslete találkozik korlátozott lakáskínálattal, ami folyamatosan felfelé hajtja az árakat.

Párizs vezeti az EU nagy gazdaságainak rangsorát

Az Európai Unió négy legnagyobb gazdaságának fővárosai közül Párizsban a legmagasabbak a bérleti díjak: egy két hálószobás lakás átlagosan 2500 euróba kerül havonta.

A német fővárosban, Berlinben 1750 euró, Madridban 1700 euró, míg Rómában 1650 euró az átlagos havi lakbér.

A 2000 euró feletti kategóriába tartozik többek között Koppenhága, Luxembourg, Reykjavík, Hága, Bern és München is, ahol a havi bérleti díjak 2050 és 2350 euró között alakulnak.

A középmezőny felső részében található Lisszabon, Prága, Bécs, Zágráb, Helsinki és Athén, ahol egy kétszobás lakásért jellemzően 1500-1750 eurót kérnek.

Címlapról ajánljuk

Csiki Gergely: a fő kérdés, hogy lehet egyensúlyt teremteni a kiadási vágyak mellett

Jelzésértékű, hogy 7 százalék fölé kellett emelni az idei költségvetés várható hiányát. Most mindenki arra kíváncsi, hogy kezelhető-e a helyzet megszorítások nélkül. A Portfolio makrogazdasági elemzőjét erről, illetve a piacok bizalmának várható feltételeiről kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Politikai nyomásgyakorlásról és gyanús ügyletekről beszélt az MKIK Tőkealap-kezelő menesztett vezére

Politikai nyomásgyakorlásról és gyanús ügyletekről beszélt az MKIK Tőkealap-kezelő menesztett vezére

Az MKIK Tőkealap-kezelő felmentett vezérigazgatóját, Bánfi Zoltánt állítása szerint indoklás nélkül, azonnali hatállyal távolították el pozíciójából, miután konfliktusba került Nagy Elekkel. Bánfi szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke “konzultációs tanácsadóként” erős befolyást próbált gyakorolni az alapkezelő működésére, mely mögött a korábbi kormányt támogató politikai szándékok jelentek meg. A volt vezető állítása szerint a Demján Sándor Tőkeprogram egyes befektetési döntéseibe a politikai mellett személyes érdekek mentén is megpróbált hatni az elnök-tanácsadó, amit ő vezetőként megakadályozott. Az MFB által végzett átvilágítás a korábbi befektetési döntések mintegy 90 százalékát megerősítette, a felmentett vezérigazgató szerint azonban az alapkezelő a megfelelő engedélyezett vezető hiányában jelenleg nem működhet jogszerűen. Bánfi Zoltán munkajogi úton támadja meg elbocsátását, és azt állítja, hogy a mintegy 145 vállalkozás Nagy Elek hibás alapítói döntéseinek köszönhetően továbbra is szerződéskötésre és folyósításra vár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×