Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Aerial view Sunrise Scene of Budapest with Hungarian parliament building in Hungary
Nyitókép: Ratnakorn Piyasirisorost/Getty Images

Elindult a társadalmi egyeztetés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Elindult a társadalmi egyeztetés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításáról, miután hétfő este a kormány közzé tette az erről szóló törvényjavaslatát.

A tájékoztató szerint az új intézmény legfőbb célja a közvagyonnal való törvényes, átlátható és felelős gazdálkodás védelme, a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonmentés és a jogellenes vagyongyarapodás feltárása, valamint a szükséges eljárási intézkedések biztosítása.

„Az elmúlt két évtizedben még konzervatív becslések szerint is 60 ezer milliárd forint vándorolt jogtalanul magánzsebekbe különböző állami forrásokból” – olvasható a kormány honlapján.

Úgy fogalmaztak: ez a „felfoghatatlanul sok pénz” hiányzik a vasúti rendszerekből, a kórházakból, az iskolákból, valamint a magyar emberek széles tömegeinek fizetéséből.

A javaslatról szóló összegzésben azt írták: a demokratikus újjáépítés során szükséges feltárni a korábbi vagyonvesztések és a közvagyont érintő visszaélések teljes rendszerét, hogy az újonnan létrejövő demokratikus jogállam megalapozott védelmet tudjon nyújtani a közvagyont érintő veszélyekkel szemben.

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben jelentette be a Tisztítótűz művelet elindítását, amelynek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása.

A javaslat megtekinthető ezen az oldalon, ahol a törvénytervezet mellett a részletes indoklás, a hatásvizsgálat dokumentuma és vezetői összefoglaló is olvasható.

A tervezettel kapcsolatos véleményeket tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu emailcímre várják június 30-áig. A társadalmi egyeztetés mérlegelése és az egyeztetést lezáró összefoglaló július 5-ig készül el a kormany.hu oldalon olvasható tájékoztatás szerint.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×