Magyar Péter az Országgyűlés hétfői ülésén jelentette be a Tisztítótűz művelet elindítását, amelyet politikai, gazdasági és jogi akcióként jellemzett. A program célja a korrupció visszaszorítása és az állami intézmények átalakítása, ennek részeként pedig átfogó alkotmánymódosító csomagot terjesztettek elő. A tervezetet Hack Péter jogtudós vegyesen értékelte: szerinte vannak szakmailag megalapozott és támogatható elemei, ugyanakkor több rendelkezés komoly alkotmányossági aggályokat vet fel – írja az Index.

Hack Péter a legnagyobb problémát abban látja, hogy a javaslat lehetővé tenné a köztársasági elnök idő előtti eltávolítását, miközben erre szerinte nem állnak fenn alkotmányos indokok. Úgy véli,

a kormánytól független közjogi tisztségek védelmének meggyengítése veszélyes precedenst teremtene, mivel a jövőben egy kétharmados parlamenti többség hasonló módon bármely közjogi tisztségviselőt leválthatna.

Ez érinthetné többek között a köztársasági elnököt, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Állami Számvevőszék vezetőjét vagy akár a Magyar Nemzeti Bank elnökét is.

A tervezet egyes hatalmi ágakat érintő módosításai szintén vitát válthatnak ki. Magyar Péterék nyolc évben maximálnák a miniszterelnöki mandátum időtartamát, míg az országgyűlési képviselők legfeljebb tizenkét évig tölthetnék be tisztségüket. Hack Péter szerint erre nincs európai példa, és a szabályozás hosszú távon gyengítheti a parlament szerepét. Szerinte, ha mindez egy közvetlenül választott, erős jogosítványokkal rendelkező államfő intézményével párosulna, az a hatalmi egyensúly jelentős átalakulásához vezethetne.

A korrupció elleni küzdelem részeként létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt (NVVH) is. Hack Péter szerint a szervezet lényegében egy új, párhuzamos nyomozó- és ügyészi funkciókat ellátó intézményt jelentene. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy valódi hatékonyságáról csak akkor lehet majd véleményt alkotni, ha elkészülnek a működését szabályozó részletes jogszabályok.

Jelenleg számos intézmény foglalkozik korrupciós ügyekkel, ezért kérdéses, milyen többletet jelentene az új hivatal felállítása.

A csomag jelentős változásokat hozna az Alkotmánybíróság működésében is. A tervek szerint visszaállítanák a 70 éves felső korhatárt, valamint a jövőben az alkotmánybírák saját maguk választhatnák meg a testület elnökét. Hack Péter szerint a korhatár visszaállítása védhető lépés, az elnökválasztás módja pedig visszatérést jelentene az 1989 és 2010 közötti gyakorlathoz, ráadásul csökkentené a parlamenti többség közvetlen befolyását az elnök személyének kiválasztására. A módosítás következtében a jelenlegi ciklusban a tizenöt alkotmánybíróból kilenc helyére új tag kerülhetne.

A bírósági rendszer átalakítása szintén része a javaslatnak. A tervezet bevezetné az Országos Bírói Hivatal és a Kúria elnökének visszahívhatóságát, bár a részletes szabályok egyelőre nem ismertek. Emellett a bírósági igazgatást nagyobb mértékben bíznák magukra a bírákra, ami részben visszatérést jelentene a korábbi önigazgatási modellekhez. Hack Péter szerint ugyanakkor

a nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján az ilyen rendszerek gyakran az igazságszolgáltatás hatékonyságának romlásával járnak.

Magyar Péter egy új alkotmányozási folyamat elindítását is bejelentette. Hack Péter hangsúlyozta, hogy a tartósan elfogadott és legitim alkotmányok rendszerint széles politikai és társadalmi konszenzus nyomán születnek meg. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi magyar és nemzetközi példák – köztük az Európai Unió alkotmányos szerződésének vagy a kanadai Charlottetown-egyezménynek a kudarca – azt mutatják, hogy a népszavazás önmagában nem garantálja a sikeres alkotmányozást. A jogtudós szerint a folyamat eredményességéhez társadalmi békére és a politikai oldalak közötti megegyezésre lesz szükség, ennek feltételei azonban egyelőre nem láthatók.