Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Két kéz egy-egy fehér paragrafus jelet tart / Two human hands holding paragraphs.
Nyitókép: Boris Zhitkov/Getty Images

Helsinki Bizottság: túl széles mérlegelési mozgásteret kapna a vagyonvisszaszerzési hivatal

A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét a kormánynak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényjavaslat tervezetéről. A civil szervezet üdvözli, hogy a kormány valódi társadalmi egyeztetés folytat. Az elbitorolt közvagyon visszaszerzése legitim cél, de a jogalkotó adós maradt a hatósági eljárások jogállami garanciáival – vélik.

A szervezet közleménye szerint „a Magyar Helsinki Bizottság nyugtázza, hogy a Magyar Péter vezette kormány végre szakított az Orbán-kormány 16 éves törvénysértő gyakorlatával, és érdemi társadalmi egyeztetést folytat egy kiemelt jelentőségű törvény tervezetéről. A civil jogvédők különösen örvendetesnek és követendőnek tartják, hogy a kormány részletesen indokolta a tervezetet, és közérthető tartalmi összefoglalóval egészítette ki.”

De azt is hozzáteszik: az NVVH működése „nem mellőzheti a legalapvetőbb jogállami normákat.”

A jogvédő szervezet úgy véli: „ilyen téren a tervezetnek jelenlegi formájában több hiányossága van. A legfontosabb, hogy a kormány szándéka szerint a hivatalt kivonná a bírói felülvizsgálat alól. Hasonlóan elfogadhatatlan ez a megoldás, mint amit a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz. A Magyar-kormány tervezete rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak. Ez azonban nincs így. Merthogy a hivatal vizsgálata során olyan, az érintettek jogait és jogos érdekeit jelentősen érintő intézkedések alkalmazására kerülhet sor, amelyek nagyon is indokolttá teszik a független bírói kontroll biztosítását.”

„A vagyonvisszaszerzési hivatal számos alapjogot potenciálisan érintő vizsgálati és beavatkozási jogosítvánnyal rendelkezik, indokolt tehát olyan belső mechanizmus kialakítása is, amely az emberi jogi szempontok folyamatos érvényesülését biztosítja. A Magyar Helsinki Bizottság ezért javasolja, hogy nevezzenek ki egy önálló emberi jogi felelőst a hivatalon belül” – írja az állásfoglalásuk.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×