Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Novák Zoltán a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Novák Zoltán az Arénában: az alkotmányos válságnál nagyobb veszély lehet a rossz precedens

A köztársasági elnök szerint az ő és más független alkotmányos szervek vezetőinek elmozdítása alkotmányos válsághelyzetet okozhat. A Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója ugyanakkor úgy véli: ilyen válság egyelőre nem valószínű, de alkotmányos „hiátus” kialakulhat.

Van olyan, hogy alkotmányos válság, mikor valamilyen patthelyzet alakul ki, és mondjuk a kormányzati döntéshozatal falakba ütközik, emiatt pedig gyakorlatilag nem lehet folytatni a kormányzást, megakasztva valamilyen szinten az állami gépezetet, de ez egy kétharmados szituációban nem nagyon fordulhat elő, tehát ilyen típusú helyzet momentán nem nézi ki Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Novák Zoltán.

Ugyanakkor szerinte az is tény, hogy például a köztársasági elnök elmozdítása történhet úgy, hogy az bizonyos alkotmányos hiátusokat okoz, rossz precedenst teremtve a jövőre nézve.

Az, hogy most valami „félrefutott”, csak 5-10-20 éves távlaton belül derül ki, így jóval később okozhat tényleges alkotmányos válságot.

Ez főként akkor állhat elő, ha megint előáll egy kétharmados szituáció, és egy másik parlament elkezdi ugyanazt csinálni – tette hozzá a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója.

Novák Zoltán szerint két olvasata van a mostani helyzetnek: az egyik, hogy voltaképpen 16 éve alkotmányos válságban van az ország; ezt mondja a jelenlegi kormányoldal és az őt támogató, idestova 70 százaléknyi szavazó. Mint mondta, a Tisza mögötti támogatói bázis nem homogén, hanem heterogén, és ebben van egy olyan szegmens – nyilván nem a többség –, amely azt gondolja, hogy alkotmányos megoldás kell, bennük van némi jogi kétség, aggály.

És vannak azok, akik azt akarják, hogy az egész eddigi rendszer, úgy ahogy van, le legyen dózerolva

– tette hozzá a szakértő.

A projektigazgató szerint nyilván a kormánynak a kettő között kell lavíroznia. „Látom, a dolog ritmusából és tempójából, hogy van egy erőteljes gondolkodás azzal kapcsolatban, hogy hogyan kéne ezt a legkisebb kárral megoldani, ami nem lesz könnyű. Van egy bizonyos óvatosság, mert a kétharmad birtokában gyakorlatilag a beiktatás másnapján meg lehetett volna oldani az egészet. De van egy társadalmi nyomás abba az irányba is, hogy ésszel kell csinálni, és nem lehet elültetni olyan »alkotmányos aknákat«, ami később, a következő 20-30 évünkben okoz majd problémát” – magyarázta.

Ha abból indulunk ki, hogy itt valóban bábok ülnek 16 év, nem autonóm személyek, akkor a Tiszának hatalomtechnikailag és morálisan is az a feladata, hogy ezt kiigazítsa – emelte ki Novák Zoltán, aki szerint az lehet

a döntő kérdés, hogy végül is kik kerülnek ezekre a pozíciókra.

Ez az egész küzdelem, ami most zajlik, ott fog megmérettetődni, hogy végül is kik azok, akik elfoglalják a székeket, miután el lesznek távolítva a tisztségviselők, mert azon keresztül értjük meg, hogy volt-e ennek értelme, vagy egyszerűen egy őrségváltás volt – mondta a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette; a teljes Aréna megnézhető és meghallgatható alább:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×