A viccpártként megalakult, mára önmagát „cselekvő pártként” definiáló Magyar Kétfarkú Kutya Párt igyekszik komoly témákkal előjönni a választási kampányban.
Nagy Dávid listavezető például legutóbb arról beszélt, hogy ők milyen drogpolitikát szeretnének.
„Ma nem a rendőrség jött hozzánk, hanem mi jöttünk a rendőrséghez, merthogy azt szeretnénk megtudni, hogy egyrészt hány ember ül börtönben kábítószerfogyasztás miatt ma Magyarországon. Ez egy fontos tényadat, amiről sajnos nem talál az ember fent az interneten semmilyen információt. Mi ezeknek az embereknek amnesztiát hirdetnénk a választást követően. Másik kérdésünkben pedig azt szeretnénk megtudni, hogy amióta bevezették az »igen gerinces spiclitörvényt«, illetve bulihelybezárós törvényt, azóta hány ember ellen szüntették meg az eljárást, hány ember van, aki hajlandó volt köpni azért, hogy szabad legyen. Ahogy ez az elmúlt napokban megerősítést nyert, a rendőrségnek lenne itthon még dolga ezen kívül, lenne azon kívül dolguk, hogy kábítószer-fogyasztókat csuknak börtönbe, vagy éppen bulihelyeket záratnak be. Mi a Kutyapártnál az okos drogpolitikában hiszünk, nem a tiltásban, hanem az ártalomcsökkentésben és a megelőzésben.”
Természetesen az MKKP nem tagadja, vicces is akar maradni. Ennek bizonyítéka az a videó, amelyben országjáró kampányjárművük, az úgynevezett „hiánypótló busz” játékait mutatja be az egyik, ahogyan ők hívják, „passzivistájuk”.
„Fellépünk a buszra, rögtön egy vehemens aktivitással lehet kezdeni, ami a rendszer megdöntése: Jengáról Jengára. Az a kísérlet tárgya, hogy mennyi mindent kell kivenni belőle ahhoz, hogy tényleg megdőljön ez a rendszer. Itt látom hátul a »választási osztogatást«, például ez is kijön, és ha megfigyeljük, akkor egyedül Kövér László tartja már csak a rendszert. A brüsszelezés, Kövér László és a pártfinanszírozás egymással támogatja a rendszert. Nem tudom, az orosz gázt még ki tudjuk szedni belőle.”
Visszatérve a Kutyapárt komoly témáihoz: az MKKP legutóbb azt tette közzé, hogy a parlamentbe jutásuk esetén felszámolnák az iskolai szegregációt, mégpedig úgy, hogy megszüntetnék az egyházi és az állami iskolák közötti finanszírozási különbséget, köteleznék az intézményeket a hátrányos helyzetű gyerekek befogadására és plusz pénzt adnának a leszakadó térségekben munkát vállaló pedagógusoknak.
