Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad Bayer Zsoltnak és Ambrózy Áronnak a Pikk Extra című, a Magyar Nemzet Youtube-csatornáján közzétett műsorban 2025. július 14-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: Magyarország álláspontja jogilag megalapozott, erkölcsileg helyes és politikailag észszerű

A miniszterelnök António Costának, az Európai Tanács elnökének beszédére reagált így, aki szerint az európai döntéshozást nem lehet függővé tenni Oroszország döntéseitől.

Magyarország álláspontja jogilag helytálló, erkölcsileg indokolt és politikailag észszerű – írta Orbán Viktor miniszterelnök szerda este az X-en António Costa, az Európai Tanács elnökének az Európai Parlamentben elmondott beszámolójára reagálva.

A portugál politikus az EP brüsszeli plenáris ülésén a legutóbbi uniós csúcstalálkozó eredményeiről számolt be. Az erről tartott vita végén, zárszavában Costa arról beszélt, hogy az Európai Bizottság és Európa az első pillanattól foglalkozik az energiaellátás biztonságának kérdésével, meg kell teremteni a megrongálódott kőolajvezeték helyreállításának pénzügyi és műszaki feltételeit, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök garanciát vállalt, hogy a helyreállítás a következő hetekben megtörténik. Ugyanakkor az Európai Tanács elnöke rámutatott, hogy az Oroszországtól vásárolt minden egyes egységnyi gázzal pénzt adunk Oroszországnak, amelyet a háború finanszírozására fordíthat.

Az Európai Tanács elnöke emellett politikailag elfogadhatatlannak nevezte, és leszögezte, hogy senki sem ejtheti túszul és zsarolhatja az Európai Uniót vagy használhatja fel eszközként a választási kampányban. Costa kifejti, hogy az uniós szerződés értelmében az egyhangúság nem ruház fel senkit vétójoggal, mert a szerződés különböző előírásait egyben kell értelmezni, és a szerződés minden tagállam számára előírja a lojális együttműködés kötelességét, ami azt jelenti, hogy mindenkinek erőfeszítést kell tennie, hogy megállapodásra lehessen jutni.

A politikus arra is kitért, hogy a szerződés az uniós intézmények között is előírja a lojális együttműködést, és az Európai Tanács decemberben egyhangú döntést hozott, és arra kérte az EP-t, hogy járuljon hozzá a költségvetés módosításához. Miután ez megtörtént, senkinek sincs joga feltartani egy folyamatban lévő döntést, amely pusztán végső formába öntésre vár, mert a parlament pontosan azokkal a feltételekkel járult hozzá, amelyben az Európai Tanács kérte.

„Mindemellett jóhiszeműen kell eljárnunk, és az nem jóhiszemű, ha valaki olyan feltételt támaszt, amelynek teljesülése nem valamelyik tagállamtól vagy uniós intézménytől függ, hanem Ukrajna képességétől, hogy helyreállítsa a csővezetéket, valamint Oroszország szándékától, hogy újra elpusztítja-e” – hangoztatta António Costa. Oroszország immár 23 alkalommal támadta ezeket a vezetékeket – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

„A mi döntéseinket nem tehetjük függővé Oroszország döntéseitől. Ezt nem tudjuk elfogadni” - jelentette ki António Costa.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×