Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Kordos László, a földtudományok, a paleontológia és biológia professzora, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízott szakértője, a kutatások vezetője a geológiai tanösvény egyik részletét mutatja az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen 2015. március 2-án. A miocén parkban újabb ősállatok nyomai kerültek elő: míg korábban 11 gerinces állatfajt, köztük emlősöket és madarakat azonosítottak nyomaikról, az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az Ősvilági Pompejinek is nevezett területen.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Meghalt Kordos László

Elhunyt Kordos László, a hazai paleontológia egyik legnagyobb alakja.

Életének 76. évében elhunyt Kordos László (1950–2026) paleontológus, geológus, egyetemi magántanár, a földtudomány akadémiai doktora, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója, a hazai paleontológia szaktekintélye, aki számos szenzációs felfedezést tett az emberré válás korai szakaszáról. Tudományos hírnevét a rudabányai ásatások alapozták meg, de népszerű ismeretterjesztő is volt – írja az Index.

Kordos professzor 1974-től 2012-ig dolgozott a Magyar Állami Földtani Intézetben, évtizedeken keresztül volt a múzeum és a könyvtár vezetője, majd 2007–2010 között az intézmény igazgatója.

Ismeretterjesztő könyvek tucatjai fűződnek a nevéhez, többek között az azóta is gyakran forgatott 1984-es Magyarország barlangjai, Az első ötvenmillió év, Az emberiség kezdetei, a Sárkánygyíkok vagy a Rudapithecus kutatás – Tények és mesék című kötetek.

Kordos László több mint 600 szakmai publikációjában újonnan felfedezett őslényeket írt le, foglalkozott az ipolytarnóci ősállatok és a mecseki Komlosaurus dínólábnyomaival, valamint a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával. A kutatásairól vele készített interjúnkat itt olvashatják el.

Pedagógusként gyakorlatilag mindenkit tanított, aki ma a szakmában dolgozik: 1975-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem külső előadója és a doktori iskola megalapítója volt. 1976-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékén előadóként és konzulensként működött, 1997-től pedig a Szent István Egyetem Állatorvosi Karának alkalmazott zoológus szakán a paleozoológia előadója volt, 2010-től a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karán tanított.

Kordos tudományos hírnevét a rudabányai felfedezések alapozták meg: 1971-től részt vett a világhírű Rudapithecus hungaricus, a „Rudi” körüli ásatásokban, majd 1978-tól már maga irányította azokat. Nevéhez kötődik többek között a „Gabi” névre keresztelt, 1999-ben megtalált, 10 millió évvel ezelőtt élt, mára kihalt emberszabású ősmajom leírása is.

A Rudapithecus hungaricus hatalmas szenzációt és nemzetközi figyelmet keltett, látogatók ezrei tekintették meg a leleteket.

Rudi címlapokon jelent meg, az ásatás pedig éveken keresztül amerikai–kanadai–magyar koprodukcióban folytatódott.

Kordos László mindig szívesen, színesen és közérthetően beszélt a legújabb tudományos felfedezésekről, rengeteg rádió- és tévéműsor, újság állandó szereplője volt. Szerkesztőbizottsági tagja a National Geographic Magyarországnak és a Természet Világa magazinnak, nagy sikerű előadásokat tartott például a Mindentudás Egyetemén. 2010-ben a tudományos újságírók Az év ismeretterjesztő tudósa díj a csillaggal címmel tüntették ki.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Mohács után 500 évvel még mindig itt vagyunk, a történelmünk a talpra állások története

Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el: ma is itt vagyunk, magyarul beszélünk, és újra talpra állunk – mondta Magyar Péter miniszterelnök szombaton, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. Két napig tartanak a programok.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×