Infostart.hu
eur:
352.87
usd:
307.88
bux:
138215.97
2026. június 19. péntek Gyárfás
Close up of womans hand touching illuminated and multi-coloured LED display screen, connecting to the future. People, lifestyle and technology
Nyitókép: d3sign/Getty Images

A védelmi ipar, mint a gazdaság és a tartós béke motorja – MCC konferencia

A védelmi szektor fellendülése Közép-Kelet-Európában címmel rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium szerdán. Zulik Ákos, az MCC Közgazdasági Iskolájának vezető oktatója azt mondta, az esemény a közép- és kelet-európai védelmi ipar fejlődését, jövőbeli fejlesztését állította középpontba, kiemelve, hogy hogyan járul hozzá a régió gazdasági szuverenitásához, ellenálló képességéhez és tartós békéjéhez.

„Mi a védelmi ipar működésére, valamint fellendülésére elsősorban technológiai, gazdasági és regionális kapcsolati szemmel tekintünk – fogalmazott az InfoRádióban Zulik Ákos vezető oktató. Mint mondta, a Mathias Corvinus Collegium úgynevezett CEE Connectivity Hubja évről évre igyekszik összeszervezni a régió üzleti vezetőit, gondolkodóit és döntéshozóit, közös gondolkodást kialakítva. Idén a védelmi iparra esett a választás, miután nagy fókuszváltozás látható e területen: az ágazat egyre inkább felértékelődik szerte a világban.

A konferencia szempontjából a fő kérdés az volt, hogy hogyan tudja ez segíteni a regionális együttműködést, még akkor is, amikor a geopolitikai nézőpontok adott esetben különböznek, de egy szövetségi rendszer és egy gazdasági szövet részeként az együttműködés a hosszú távú békének és a gazdasági prosperitásnak is az alapja lehet – fejtette ki Zulik Ákos, aki szerint különösen igaz ez, ha a védelmi ipar koordinált működését, közös befektetéseit nézzük.

Meglátása szerint a védelmi ipar egy nagyon fontos platform Közép-Kelet-Európa, így Magyarország gazdaságának a fellendítése szempontjából is, hiszen a védelmi kiadások egyre jelentősebb részét képezik a bruttó hazai össztermékeknek szerte a világban, de a mi régiónkban különösen. Bár ennek vannak geopolitikai és szövetségi megfontolásai, de az egészen biztos, hogy ez a költés elhelyeződik az iparági kapacitásokban, így nem mindegy, hogy ezt helyi szereplők tudják megragadni és hogy milyen innováció, technológia, fejlesztés áll amögött – mondta a vezető oktató, kiemelve: aki ezt ki tudja használni, és aki egyébként a nemzetközi értékláncokban is boldogulni tud, minél komplexebb tevékenységekkel kapcsolódik be egy szövetségi munkamegosztásba, az annál sikeresebb lesz.

A védelmi technológiákról szóló panelbeszélgetésben három területet kapott fókuszt: a drónok, a mesterséges intelligencia szerepe különböző alkalmazásokban – szoftveres, hardveres vagy kevert megoldásokban –, illetve a cyberbiztonságnak, a cybervédelmi berendezéseknek, -eszközöknek a szerepe. A témával kapcsolatban az MCC kutatóján kívül magyar szakértők és két lengyel technológiai startup képviselői is felszólaltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.

„Nem népszerű szeretnék lenni Brüsszelben” – Magyar Péter az EU-csúcs második napjának reggelén

Minden pillanatban a magyar embereket szeretné képviselni, erről írt péntek reggel az EU-csúcs helyszínéről Magyar Péter miniszterelnök. „Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Magyarországon naponta kiterjedt zöldterületek esnek áldozatul az építkezéseknek, a hazai szabályozás pedig sokszor engedékeny a nagyberuházásokkal szemben. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetőjének a másfélfok.hu-n megjelent cikke szerint érdemes lenne hazánkban is bevezetni az Egyesült Királyságban már alkalmazott modellt, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy projektjeikkel ne csupán megóvják, hanem legalább tíz százalékkal javítsák is a természet állapotát. Ez a piacbarát rendszer új és stabil finanszírozási forrást teremthetne a hazai természeti területek, például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére. Beszélgessen szakértőkkel a témáról a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×