Mint arról az Infostart is beszámolt, hétfő délelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta Marco Rubio amerikai külügyminisztert, aki utána Orbán Viktor kormányfővel tárgyalt. Ezt követően a felek közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol Marco Rubio – Orbán Viktornak címezve – többek között úgy fogalmazott: „Donald Trump támogatja önt és a magyarokat, bármilyen helyzetben, nagyon szívesen segítséget nyújtunk, ha pénzügyekről is van szó. A novemberi látogatáson felfüggesztettük a szankciókat az orosz energia ügyében, mivel támogatjuk az ön erőfeszítéseit. Az Egyesült Államok elismeri Orbán Viktor erőfeszítéseit a béke ügyében is.”

Lévai Dániel a hétfői budapesti találkozót illetően úgy fogalmazott, hogy ez egy ismételt megerősítése volt annak az aranykornak, amiről a két fél, mind a magyar, mind az amerikai fél korábban már beszélt. Emlékeztetett: múlt év novemberben, a magyar miniszterelnök washingtoni látogatásán bejelentették, hogy nagyon szoros lesz a nukleáris energetikai együttműködés a két ország között, amivel kapcsolatban most aláírták az egyezményt, ezen felül pedig az Egyesült Államok jelenlegi vezetése egyértelműen elismerte a magyar miniszterelnök külpolitikáját és személyét is – tette hozzá a kutató, kiemelve, hogy a sajtótájékoztatón nagy hangsúlyt kapott, hogy

a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök közötti személyes kapcsolat kulcsfontosságú.

Szerinte nem szabad alábecsülni, hogy Orbán Viktor és Donald Trump között szoros személyes és politikai kapcsolat van, hiszen az amerikai elnök alapvetően így szemléli a világot, vagyis minél inkább abba az irányba tolja a nemzetközi kapcsolatokat, hogy „a vezetők között személyes, jó kapcsolat áthidalhat nézetkülönbségeket”. Bár az amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy alapvetően minden ország a saját nemzeti érdekei szerint működik együtt a világ országaival, de Magyarország esetében is számos ponton közös érdeke van az Egyesült Államoknak. Ilyen például az energetika területe, ami az első lépések egyike arra, hogy további területekre is kiterjedjen a magyar–amerikai együttműködés – hívta fel a figyelmet a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Marcio Rubio európai látogatásának apropója, hogy az amerikai külügyminiszter részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Lévai Dániel szerint az Egyesült Államok Rubio személyében egy olyan diplomatát küldött, aki

megpróbálja egy stratégiai gondolkodásváltás felé elmozdítani a hagyományos európai eliteket.

Ismeretes, az előző évben J. D. Vance alelnök volt a konferencia vendége, és egy eléggé „ébresztő” beszédet tartott. Ehhez képest most a külügyminiszter sokkal inkább az európai elitek füleinek kedvező beszédet tartott, majd rögtön folytatta útját Pozsony és Budapest felé.

„Ez egy egyértelmű üzenet, hogy az Egyesült Államok nemcsak érdekei alapján keresi a szövetségeit, hanem értékek alapján is. Ez az érték alapvetően egy civilizációs szövetségi logika, és ebbe illeszkedik be mind a pozsonyi, mind a budapesti látogatás” – fogalmazott a kutató.

Magyar–kínai és amerikai–kínai kapcsolatok

Lévai Dániel szavai alapján az Egyesült Államok lényegében áldását adta a magyar–kínai kapcsolatok gazdasági dimenziójára. Az amerikai külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Donald Trump áprilisban maga is Kínába látogat, és hogy a világ két legnagyobb gazdasága között természetes az, hogy együttműködés van, így abban sem szabad „kivételt” látni, hogy Magyarország és Kína között gazdasági együttműködés van.

A szakértő ezek alapján úgy értékeli, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetése az tudomásul veszi azt, hogy Magyarország nemzetgazdasági érdeke az, hogy minél több hasznot hozó gazdasági együttműködést kössön meg a világ legfontosabb gazdasági szereplőivel.

Háború és béke

Ami az orosz–ukrán háborút illeti, Lévai Dániel szerint mindenképpen abba az irányba mennek az események, hogy az Egyesült Államok fenn kívánja tartani a közvetítői szerepét, hiszen az amerikai elnök egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy „lezárja az örökölt ukrajnai háborút a demokratáktól”. És miután az Egyesült Államokban novemberben félidős választások lesznek, egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan fog ráfordulni a félidős kampányra – tette hozzá. Mindazonáltal úgy véli,

Washington azt a célját, hogy ne az amerikai adófizetők finanszírozzák az ukrajnai háborút, már elérte,

tehát pénzügyileg ma az Egyesült Államok az egy jóval kedvezőbb pozícióban van a háború tekintetében, és pont emiatt is tud egy olyan nyomást gyakorolni a felekre, mind az oroszra, mind az ukránra, hogy lezárják a konfliktust.

„Látható az is azonban, hogy a békefolyamatnak a legnagyobb problémája a két harcoló fél álláspontjának a távolodása, hol pedig a közeledése. Maga az amerikai külügyminiszter is arról nyilatkozott a napokban, hogy az a legnagyobb kihívás ebben az esetben, hogy mindig a legnehezebb kérdést akarják hirtelen megoldani, és ezért nehéz a tárgyalás, De előremutató, hogy sikerült az Egyesült Államoknak már egyáltalán leültetnie az ukrán és orosz felet ilyen magas szinten. Szerintem a következő hónapok arról fognak szólni, hogy minél előbb megvalósítsák a Zelenszkij–Putyin találkozót” – vélekedett a Lévai Dániel.

A kutató szerint Marcio Rubio az Oroszország ellen bevezetett szankciók alóli magyar mentességgel kapcsolatos kételyeket is eloszlatta, egyértelművé téve, hogy a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök közötti jó, személyes és politikai kapcsolat garancia arra, hogy az Egyesült Államok kész segíteni olyan helyzetekben, ami esetleg negatívan érintené Magyarországot. Az említett energetikai együttműködési megállapodás lényegében ahhoz járul hozzá, hogy Magyarország energetikai diverzifikációja megtörténjen – mondta Lévai Dániel, megismételve: a szankciók tekintetében az amerikai külügyminiszter lényegében elismerte, hogy van mentesség.

Ami az úgynevezett pénzügyi védőpajzsot illeti, a Magyar Külügyi Intézet kutatója úgy értékeli az amerikai külügyminiszter nyilatkozatait a témában, hogy lényegében felsorakozott a magyar miniszterelnök álláspontja mögé: „megállapodás van az amerikai elnökkel, és ennek a megállapodásnak akkor kell élesednie, ha egy óriási pénzügyi nyomás alá helyeződik Magyarország”.

Fontos fegyvertény

Arra a kérdésre, hogy a NATO és az EU mit tud kihallani a hétfői budapesti találkozóból, Lévai Dániel azt válaszolta, hogy elsősorban azt tudják hagyományos európai elitek kiolvasni, hogy

Magyarországnak erős szövetségese van az Egyesült Államok személyében,

és ez a különböző európai szintű vitáknál egy fontos fegyvertényt Magyarország, illetve a magyar kormány zsebében. Kiemelte, hogy az amerikai külügyminiszter látogatása most Európában elsődlegesen arról szól, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a védelméért és a saját környező térségének biztonságáért; hogy az európai vezetők tegyenek meg mindent egy erősebb Európáért, nemcsak katonai és pénzügyi, hanem civilizációs értelemben is.