Infostart.hu
eur:
355.85
usd:
313.06
bux:
0
2026. június 24. szerda Iván
Nyitókép: Pexels.com

KINCS: a háború egész Európában csökkenti a gyerekvállalási kedvet

A szociológiai intézet megítélése szerint az elmúlt másfél évtizedben a szülőképes korú nők alacsony száma ellenére kedvező irányba terelődött a gyermekvállalási kedv, a születések száma a háború kitöréséig még javuló pályán is volt, a háború azonban egész Európában bizonytalanságot okozott.

Párhuzamosan a KSH friss népesedési számaival közleményt adott ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) is.

A közlés szerint a háború egész Európában visszavetette a gyermekvállalási kedvet, de Magyarországon egyre többen házasodnak, és több gyerek születése is várható.

Ami a részleteket illeti, a KINCS megítélése szerint az elmúlt másfél évtized családbarát politikája a szülőképes korú nők alacsony száma ellenére kedvező irányba terelte a gyermekvállalási kedvet Magyarországon, a születések száma az ukrajnai háború kitöréséig még javuló pályán is volt, a háború azonban egész Európában bizonytalanságot okozott, ami hazánkban is mérsékelte a gyermekvállalási kedvet.

Mint a KINCS rámutat, a háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma. Hazánkban 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, miközben ezer szülőképes (15-49 éves) nőre vetítve a csökkenés ennél kisebb mértékű, 5,2 százalékos volt. A háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4 és balti országokban a nemzeti statisztikai hivatalok a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek.

A születések számának mérséklődése Magyarországon feleakkora mértékű volt, mint más, a háborúhoz földrajzilag közel eső országokban, például Romániában, ahol 20 százalékos, vagy Lettországban, ahol 19 százalékos volt a visszaesés mértéke a háború kitörése óta.

A KINCS szerint reménységre ad okot, hogy a bővülő családtámogatások mellett 2025-ben már többen házasodtak és több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban, ami 2026-ra trendfordulót vetít előre a születések tekintetében is.

A KINCS szerint még annak ellenére sem reménytelenek az adatok, hogy azokat nem javítja fel a migrációs hátterű népszaporulat. A születési ráta idehaza tavaly 1,31 volt, míg más országok honos női népességében csak 1-1,2 gyermek jut egy nőre; a 2025-re vonatkozó becslések szerint 1,27 az EU-átlag, míg a külföldi bevándorló anyák esetében 2 feletti a termékenységi arányszám. Magyarországon a termékenységi ráta meghaladja a többi V4 ország és a balti tagállamok gyermekvállalási mutatóit.

Történeti összefüggések

Történeti okokból (Ratkó-korszak, Bokros-csomag) Magyarországon hullámzó képet mutat a gyermekvállalási korban levő korosztály létszáma a KINCS megállapítása szerint.

A rendszerváltást követő két évtizedben végig 2,5 millió körül volt a szülőképes korú nők száma és még 2010-ben is 2,38 millióan voltak, ma pedig már csak 2,07 millió olyan nőről beszélhetünk, akik ebbe a csoportba tartoznak. Másfél évtized alatt tehát a 15-49 éves nők létszáma 13 százalékkal csökkent. A születések 90 százalékát adó 20-39 éves női korosztály létszámában pedig még ennél is nagyobb visszaesés következett be, ők 344 ezer fővel lettek kevesebben, ami 24 százalékos csökkenés.

Megállapításuk szerint a gyermekvállalási korú nők száma nem változott volna, akkor 2011 és 2024 között 212 ezerrel több gyermek születhetett volna meg az adott évek javuló termékenységi magatartása mellett.

Címlapról ajánljuk
N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.

Sinkó Eszter: valódi egészségügyi rendszerváltáshoz nem elegendőek a személycserék

Több olyan eleme is volt az eddigi rendszernek, amelyek azt mutatták, hogy állam által vezérelt egészségügy alakult ki az elmúlt tizenhat évben Magyarországon – mondta az egészségpolitikai szakértő egy konferencián. Úgy véli, drámaian romlott az egészségügyi ellátás színvonala ezen időszak alatt, ezért az új egészségügyi tárcának egyebek mellett javítania kell az egészségügyhöz való hozzáférést, továbbá rendeznie kell a köz- és magánellátás viszonyát.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Nagy technológiai eladási hullám után próbálnak magukhoz térni a tőzsdék

Nagy technológiai eladási hullám után próbálnak magukhoz térni a tőzsdék

Vegyes a hangulat szerda reggel a nemzetközi tőkepiacokon, mivel a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, de az elmúlt napok technológiai részvényeket sújtó korrekciója még nyomás alatt tartja a tőzsdéket. A hangulatot javítja, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus csillapodásával mérséklődtek az olajellátással kapcsolatos aggodalmak, és a Hormuzi-szoros hajóforgalma is fokozatosan normalizálódik, de továbbra is visszafogja a kockázatvállalási kedvet, hogy globális eladási hullám indult a technológiai részvényekben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×