Szokatlan jelenség a Grand Canyonban az ilyen mértékű gyilkos villámárvíz, egész egyszerűen azért, mert ilyen csapadékesemény nem szokott előfordulni ezen a vidéken ilyen hirtelenséggel, a körülmények az ott túrázókat is igen váratlanul érhette Bíró Tibor szerint.

A Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke szerint villámárvíz alkalmával a védekezési időelőny lényegesen kisebb, mint egy síkvidéki árvíznél a töltés mögött, ahol napok is rendelkezésre állhatnak.

„Itt egy nagyon gyors, úgynevezett összegyülekezési folyamat van, általában nagy esésű, meredek lejtőkkel rendelkező vízgyűjtő területeken alakul ki, szinte néhány órán belül. Ezért is nagyon nehéz felkészülni, nagyon nehéz a riasztás” – mutatott rá az InfoRádióban az NKE egyetemi tanára.

Emlékeztetett, 2021 júliusában Németországban is kialakult egy olyan villámárvíz, amely 180 ember életét követelte, hiába volt előrejelzés, a polgári erők nem tudták időben felkészíteni az érintett lakosságot a tennivalókra, illetve érdemben felszólítani őket, hogy hagyják el otthonukat.

A villámárvízről magáról is beszélt: minél hosszabb és melegebb száraz periódusok vannak, annál nagyobb az esélye, hogy intenzív csapadékesemény alakul ki hirtelen megemelkedő páratartalom mellett; ez történt a Grand Canyonál is, ahol szokatlan volt, hogy a 15 százalékos relatív páratartam órákon belül felszaladt 85 százalék fölé, így nedvességgel telítődött túl a levegő.

A mostani amerikai villámárvíznek szerinte az El Nino jelenséghez volt konkrétan köze, hiszen a Grand Canyon közel van a Csendes-óceánhoz, és általában az El Nino az Egyesült Államok déli részén okoz csapadéktöbbleteket.

„Az, hogy ez most a Grand Canyon fölött alakult ki, ráadásul egy viharos erejű széllel nagyon gyorsan érkezett be a páratömeg és okozott ilyen szerencsétlen eseményt – 50 mm/órás csapadékintenzitás alakult ki –, egyáltalán nem megszokott ebben a térségben, de közrejátszott a Grand Canyonnál egyébként a tartós szárazság, hiszen erre a vidékre ez jellemző, nem az, hogy csapadék zúdul ide. Nem nagyon volt erózió az elmúlt évezredekben ezen a területen, tehát ami kialakult nagy magasságkülönbség a Grand Canyonban, az még gyorsabbá tette a víz lejutását, nincsenek lankásabb domboldalak” – magyarázta Bíró Tibor. Ismert, itt 1000 méter mély szakadékokról beszélhetünk, ami egyenes utat adott annak, hogy egy hirtelen lezúduló csapadékmennyiség komoly bajt okoz.

A szakértő arról is szólt, hogy mennyire kitett Magyarország valamelyest hasonló villámárvizeknek. Szerinte egyre erősebben, a hegy- és dombvidékeink veszélyeztetettek ebből a szempontból, bár korántsem ekkora mértékben.

„Sokszor a városi árvizeket nem szoktuk a villámárvízi kategóriába sorolni, hiszen más összegyülekezési folyamatok vannak, de nagyon kitett a Mecsek, az Északi-középhegység kis vízfolyásai is.”