Nagy János szerint a jegybanki inflációs cél szigorítása alapvetően annak a folyamatnak lehet az eredménye, amit az új kormány és a jegybank közösen támogatva jelentett be az elmúlt hónapokban, miszerint Magyarország az eurózóna felé venné az irányt.

Ismeretes, jelenleg a magyar inflációs cél 3 százalék, a jegybank pedig ehhez mérten alakítja a monetáris politikáját, hogy ez középtávon elérhető legyen. A három százalék viszont lényegesen megengedőbb, mint az eurózóna, amihez csatlakozni szeretnénk, ott ez 2 százalék, de még a régióban két versenytárs, a cseh és a lengyel gazdaságban is 2,5 százalék ez az érték – mutatott rá a makrogazdasági elemző, emlékeztetve, hogy Varga Mihály jegybankelnök korábban már beszélt az MNB-ben zajló ez irányú munkáról, és vélhetően az ősz folyamán még egzaktabban fognak kommunikálni arról, hogy mikortól és milyen érték lesz az új inflációs cél.

A szakértő szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy először 2,5, majd később 2 százalékra fogják csökkenteni az inflációs célt; más országok, például Szlovákia hasonló utat járt be 20 évvel ezelőtt, lépcsőzetesen haladva. Ez viszont teljesen új megvilágításba helyezné a jelenlegi kamatszintet – tette hozzá. Nagy János úgy véli, ha az inflációs célcsökkentés párosul egy hiteles kormányzati költségvetési középtávú tervvel az ősszel, amit a piac megvalósíthatónak értékel, akkor lehet tér a jegybank részéről további kamatvágásokra. Amennyiben ez a terv nem nyeri el a piac tetszését, úgy ez az új cél, és az ennek megfelelően szigorúbb inflációs elvárás egy ideig majd fékezheti a kamatcsökkentéseket – fejtette ki az elemző.

A 3 százalékos inflációs célhoz mérten úgy látják az Erstében, hogy

idén még elérhető az 5 százalékos jegybanki alapkamat, két lépcsőben.

Ezzel nagyjából egybevágnak a legfrissebb piaci árazások is, nagyjából egyöntetű ez a várakozás – mondta Nagy János, aki szerint „ebből a szempontból forró lehet az ősz, és átíródhatnak majd a következő évre vonatkozó kamatvárakozásaink annak fényében, hogy milyen fejlemények történnek az új inflációs cél meghozatalakor, illetve a költségvetés konszolidációja terén”.

Nagy János végül arra is felhívta a figyelmet, hogy most tíz éve nem látott alacsony szinten van a hazai árdinamika, aminek érdekében elég jelentős beavatkozások történtek. Példaként említette a rezsicsökkentést, ami még ha 2022-ben változott is, egyes paraméterei 2013 óta állandók, és fékezik az átárazásokat. De hasonló a helyzet az árrésstopokkal, elsősorban az élelmiszerek terén. Tehát egy nagyo része „fogva van” a fogyasztói kosárnak, ebből adódóan az is kérdés, hogy egy fokozatos, akár egy egyszeri liberalizáció mit okozhat – mondta a makrogazdasági elemző,

A szakértő szerint ugyanakkor a legnagyobb kérdés a bérdinamika lesz. „A mostani időszakban is az úgynevezett piaci szolgáltatások nyújtják azt a csoportot, amely leginkább fölfelé húzza az inflációs számokat. Noha most 1 és 2 százalék között mozog a teljes inflációs adat, de a piaci szolgáltatások dinamikája 4-5 százalék körül mozog, csakúgy, mint a pandémia előtt, így a bérdinamikára lehet talán összességében leginkább kihatással az, hogyha egy ilyen új inflációs rezsimbe lépünk” – magyarázta az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.