Az Egyensúly Intézet 2025-ös reprezentatív szegénységkutatása a magyarok anyagi helyzetét vizsgálta. 2024-ben még a lakosság 56 százaléka gazdálkodott kevesebb mint 300 ezer forintból, a megélhetéshez szükséges összeg előteremtéséhez házastársi vagy rokoni segítségre volt szüksége.

Idén a magyarok 44 százaléka 300 és 500 ezer forint közötti bevételből él, az átlagos megélhetési szint feletti jövedelemhez pedig a lakosság mindössze 11 százaléka jut – olvasható a Telex cíkkében, amely a kutatás eredményeit ismerteti.

A szegénység nem csak egyéni probléma, összességében egy ország teljes lakosságát érinti: ha nagyobb a nélkülözés, a termelékenység alacsonyabb lesz, adóbevételek esnek ki, valamint a vásárlóképes kereslet is megcsappanhat.

Az Egyensúly Intézet minden évben felméri a háztartások mindennapi megélhetését befolyásoló folyamatokat, például hogy hányan tudnának önerőből fedezni egy váratlan kiadást vagy hogy hányan engedhetik meg maguknak a rendszeres húsfogyasztást, ehhez egy 1000 fős, 18 éven felüliekből álló mintát használnak.

A magyarok 2 százaléka nem fogja tudni felfűteni az otthonát

A leglátványosabb változás a megélhetéshez szükséges költségeknél látható: 2024-ben még elég volt 250 ezer forint a szűkös mindennapi megélhetéshez, ez idénre 50 ezer forinttal, 300 ezer forintra emelkedett.

Az átlagos megélhetéshez szükséges összeg 400 ezerről 500 ezer forintra, a gondtalan élethez szükséges jövedelem 600 ezerről 700 ezer forintra nőtt.

Az átlagosnak tartott vagy annál magasabb életszínvonal alatt a magyarok közel fele, összesen 47 százalék él. Ide azok tartoznak, akik nem tudnak minden alapvető kiadást – fűtésszámla, rendszeres húsfogyasztás vagy nagyobb összegű váratlan kiadás – fedezni.

Nagyjából 800 ezren élnek súlyos anyagi nélkülözésben, ami azt jelenti, hogy az említett három területen korlátozott lehetőségeik vannak. Ezenfelül 1,3 millió olyan magyar van, akinek egyszerre jelent gondot a fűtés és a rendszeres húsfogyasztás finanszírozása.

A magyarok 69 százaléka úgy nyilatkozott, biztosan lesz elég pénze arra, hogy felfűtse télen az otthonát. 25 százalék eseti nehézségekre számít, a válaszadók 2 százalékának viszont biztos nem lesz elég anyagi forrása arra, hogy melegen tartsa a lakását.

A helyzet meglehetősen javult a 2022-es energiaválsághoz képest: akkor a megkérdezettek 39 százaléka eseti nehézségekkel küzdött, 12 százalék pedig úgy nyilatkozott, lehetetlennek tartja a lakása melegen tartását.

A kutatásban arra is rákérdeztek, a magyarok hány százalékának lesz annyi pénze a következő három hónapban, hogy legalább minden második nap húst vagy halat ehessen.

A lakosság 72 százalékának lesz erre elég anyagi forrása, 23 százaléknak viszont nem mindig lesz rá lehetősége. 2022-höz képest ezen a téren is látványos javulás következett be, három évvel ezelőtt csupán a 43 százaléka tudott minden második nap húst vagy halat enni, a lakosság több mint felének viszont nem volt erre elég bevétele.