Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. december 13-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: a helyzet rosszabb volt egy évvel ezelőtt

A miniszterelnök a Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját; a vele készült interjúban szó esett Európa biztonsági helyzetéről, a béketörekvésekről, a kormányfő hét eleji római és a jövő heti washingtoni látogatásról, a magyar gazdaságpolitikáról, illetve a 14. havi nyugdíj bevezetés részleteiről.

Orbán Viktor a beszélgetés elején arról beszélt, új fegyverrendszereket mutatnak be a világ nagyhatalmai, érezhetően egy fegyverkezési verseny, spirál kezdőpontján vagyunk, és mindenki a katonai költségvetések nagyságrendekkel történő növeléséről beszél. A jelenlegi helyzetet az első világháború előtti időszakhoz hasonlítva a kormányfő úgy értékelt: az európai vezetők nem érzékelik, hogy a tűzzel játszanak. „Ma Európa kótyagosan kóvályog egy olyan helyzet felé, ami egyre közvetlenebb háborús veszélyt jelent” – értékelt.

Hangsúlyozta: ebben a helyzetben nagyon tudatosan „meg kell vetni a lábunkat, a sarkunkat”, és a béke oldalán kell maradni, előre be kell jelenteni, hogy minden mostani kis döntésből ki fogunk maradni, nehogy a végén még egy háború kellős közepén találjuk magunkat. Ezért kulcsfontosságú a magyar jövő szempontjából, hogy háborúellenes és békepárti kormánya legyen az országnak, illetve az emberek is megértsék, ők is kifejezzék az akaratukat, hogy nem akarnak „együtt tántorogni az európai országokkal” egy veszélyes helyzet felé – mondta.

Szerinte az Európai Unió vezetői nem mindig érzékelik a helyzet kockázatait, és bizonyos lépések összeállhatnak egy veszélyes eleggyé, ami aztán berobbanhat. Szerinte olyan szavak hangzanak el, amit el sem hinnénk. „Ha egy pisztolyt kiteszel a színpadra, régi színpadi szabály, hogy az el fog sülni” – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy

annak kikényszerítése, hogy a nagyhatalmak racionális magatartást kövessenek, Magyarországnak nincs elég ereje.

A kormányfő kifejtette: miután a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell, aki Ukrajnát és egyúttal a háborút támogatja, az egyben adóemelést, a nemzeti kormányoktól történő pénzelvonást támogat, mert Brüsszelnek nincs pénze. Kiemelte: aki békét akar, az békét csinál, de ma a nagyhatalmak közül csak az Amerikai Egyesült Államok akar békét. „A helyzet rosszabb volt egy évvel ezelőtt, mert akkor még az amerikaiak is a háború oldalán voltak, ráadásul az oroszok is bizonyos feltételek esetén hajlandóak lennének a tűzszünetre.”

Ma az amerikai elnök békekísérleteinek legfontosabb akadálya az európai országok azon csoportja, amely magát úgy hívja, hogy a hajlandók koalíciója. Hajlandók másokat háborúba küldeni, hogy meghaljanak, mert ők még nem mennek, még csak fegyverkeznek – mondta. Orbán Viktor rámutatott: ma az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között lényegi ellentmondás van a háború lezárásának mikéntjét illetően, de ezt nem vallják be, mert nem akarnak egy transzatlanti konfliktust. Szerinte aki azt hiszi, hogy ebben a háborúban katonai győzelmet tudnak aratni, azok tévednek.

A miniszterelnök a belső politikai és spirituális tényezőkre is kitért. A XIV. Leó pápával való találkozójával kapcsolatban elmondta, hogy a Vatikán továbbra is a béke spirituális központja, és a pápa megerősítette, hogy a helyes úton járnak. Hangsúlyozta a közelgő választások jelentőségét, ahol szerinte békepárti kormányokat választanak Csehországban és Szlovákiában – írja az Index.

A közelgő amerikai látogatással kapcsolatban kiemelte, hogy nem csupán találkozókról van szó, hanem szinte „magyar napot” szerveznek Washingtonban, ami a két ország kapcsolatának ráncfelvarrását és potenciális gazdasági együttműködését is elősegítheti. Hozzátette, hogy hónapok óta dolgozik azon, hogy az amerikaiak képesek legyenek elképzelni a közép-európai térképet. Neki is van három térképe az irodájában, például olyanok, ahol az EU, az USA vagy Kína van középen. Szerinte fontos, hogy mások szemével is lássuk a világot, és a kétoldalú kapcsolatok a legfontosabbak, hogy a magyar–amerikai kapcsolatokból kézzelfogható előnyök származzanak.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar gazdaságnak elengedhetetlen az energiakérdés rendezése. Szerinte Magyarország tengerpart nélkül kiszolgáltatott az energia-útvonalaknak, ezért alkalmazkodni kell ezekhez. Egy befektetőnek látnia kell az energiaárakat, amelyek fontos költségtényezőt jelentenek, és miközben az amerikai befektetők kivonulnak Európa más országaiból, Magyarországon folyamatosan érkeznek beruházások – emelte ki.

Orbán Viktor a gazdaságpolitikáról is beszélt. Szerinte a baloldali politikusok azt gondolják, hogy ha a gazdaság stagnál, az államnak spórolnia kellene. Ő úgy látja, hogy a gazdaságpolitikának nem csupán a számokról kell szólnia, hanem az emberekről, és ezt hasonlóan értékeli a jogászi munkához: van, aki csak a betűket látja, és van, aki az embereket. Hangsúlyozta, hogy

Magyarországnak szüksége van gazdasági tudásra, de szerinte nincs szükség „közgazdászokra”.

Elmondása szerint a baloldali javaslatokkal az a baj, hogy kipróbálták, és nem váltak be. Hivatkozott a Bokros-csomagra, amely szerinte óriási problémákat okozott. Kiemelte, hogy ezt a megközelítést el kell felejteni, mert csak bajt hozhat, és javasolta, hogy a baloldali tanácsokat tisztelettel fogadják, de végső soron azt kell tenni, ami az embereknek jó.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem fog spórolni az állam, és meg kell érteni, miért nem nő a magyar gazdaság. Szerinte a növekedés 0–1 százalék körül alakul, ami a költségvetésnek 400–500 milliárd forintot jelent, ami nagy összeg. Szerinte jó lenne, ha a növekedés elérné a 3 százalékot. Az eurózóna gazdaságára is 1 százalékos növekedést jósolnak, amit a háborús helyzet befolyásol. Hozzátette, hogy amíg tart a háború, nem lehet számítani érdemi növekedésre, és

bár a háború megszűnése esetén nem feltétlenül lesz olcsóbb a kenyér, de a keresetek nőhetnek.

„Az egy kész csoda, ha egy háborúban leblokkolt időben egyszerre fusson egy 3 százalékos hotelprogram, egy béremelési és adócsökkentési program. Mindennek persze van kockázata, de az emberek számára ez ad lehetőséget az előrelépésre” – tette hozzá.

14. havi nyugdíj

Orbán Viktor kifejtette: mindig jobb, ha a nyugdíjrendszer egészében emelik a nyugdíjakat, szerinte ez igazságosabb, mintha csak bizonyos csoportoknak emelnének. „Ennek most van itt az ideje, az a kérdés, hogy hány lépésben tudjuk bevezetni” – fogalmazott. Ezt szerinte nem lehet ráengedni a költségvetésre egyszerre. De mint a 13. havival is, a 14. havival is megtehető, hogy lépésekben vezessék be – tette hozzá.

A teljes interjú itt hallgatható meg.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×