Egy, a Portfolión nemrég megjelent cikk szerint a magyar nyugdíjrendszer gödörben van, és a 14. havi nyugdíj bevezetése észszerűtlen lenne.

„Nyugdíjrendszerünk még csak a gödör szélén van” – állította a Nyugdíjguru News alapítója, Farkas András az InfoRádióban. A nyugdíjszakértő közölte: a 14. havi nyugdíj nem ördögtől való, inkább az a fontos kérdés, hogy volna-e ténylegesen 600 milliárd forintos forrás erre a célra. A költségvetés ugyanis már most is „rettenetesen adóssággal terhelt és nagyon feszített”.

A jövő évben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra mintegy 7700 milliárd forintot fog fordítani, ami a költségvetés legnagyobb tétele lesz – írta meg az Economx. Ugyanakkor már a 13. havi nyugdíjjal is vannak fenntarthatósági gondok, mindemellett az is probléma, hogy mindenki olyan összegben kapja csak meg, mint amekkora a saját nyugdíja.

Farkas András úgy fogalmazott, a világ összes olyan országában, ahol nem járulékkal fedezett plusz juttatást adnak a nyugdíjasoknak, van valamilyen plafon vagy azonos összegben fizetik ki. Itthon ebben a szellemben az történhetne, hogy

minden nyugdíjas egységesen 250 ezer forintot kaphatna.

A cikk azt is állítja, hogy a 14. havi nyugdíj helyett nem lenne igazságos az alacsony nyugdíjak emelése. Ennek oka az, hogy a vállalkozói réteg, a nyugdíjpénztárak legnagyobb befizetői minimálbéren vannak bejelentve, miközben jól keresnek. Emellett a Nők40 programban való részvétel önkéntes alapú.

A szakértő szerint ez áldozathibáztatás, mert nem veszi figyelembe a szürkegazdaság, a kényszervállalkozás szerepét. Úgy véli, az a mondás, hogy akinek kicsi a nyugdíja, az meg is érdemli, figyelmen kívül hagy egy sor szempontot. Az egyik az, hogy olyan vidéken élt, ahol alig volt munkalehetőség, másik pedig az, hogy a régen megállapított nyugdíja jó volt, de a valorizáció miatt csökkent. Az utóbbi azt jelenti, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, így minden olyan évben, amikor a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedési üteme magasabb, mint az infláció mértéke, a nyugdíjasok lejjebb csúsznak a viszonylagos elszegényedés csúszdáján.

Farkas András szerint valós problémát jelent majd 2037 körül a Ratkó-unokák tömeges nyugdíjba áramlása, ha addig nem lesz olyan reform, amely biztosítja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, akkor „nagyon nagy gond” lesz. A magyar nyugdíjrendszerből

borzasztóan hiányzik egy foglalkoztatói nyugdíjpillér

– tette hozzá a szakértő.