Ismertetése szerint szintén 2035-re tervezik megvalósítani a repülőtér 3-as terminálját, ami azt jelenti, hogy az úttal és a vasúttal együtt 2,5 milliárd euró, vagyis ezer milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg a Budapesten. Ez egyben cáfolja azt az állítást, hogy a kormány főváros ellenes politikát folytatna - jegyezte meg az építési és közlekedési miniszter.

A fejlesztésektől azt várják, hogy 2035-re a jelenlegi duplájára, vagyis évi 40 millió utasra nő a budapesti repülőtér utasforgalma, illetve a vasútvonalon a belvárosból 15-20 perc alatt érhető majd el a reptér - jelezte a politikus.

Elmondta, a fejlesztésnek az a célja, hogy a budapesti repülőtér elrugaszkodjon a környező országok kínálta konkurenciától, vagyis piacvezető közlekedési bázissá váljon a régióban. Ez jó lesz Budapestnek és az egész országnak is.

Ennek érdekében - folytatta - egy 27 kilométeres 160 kilométer/órás sebességű vasúti pálya építését tervezik Kőbányától Monorig egymilliárd euró értékű koncessziós beruházás keretében, ami nemcsak a főváros és a repülőtér között teremt közvetlen összeköttetést, hanem a többi között Nyíregyháza és Szeged, Békéscsaba, Székesfehérvár és Győr felől is gyorsabb eljutást biztosít Ferihegy felé.

Közlése szerint a repülőtéri 3-as terminál létrehozása szintén egymilliárd euró befektetésével az utasforgalom megduplázására nyújt majd lehetőséget, emellett a profit növelésére is. A Budapest Airport ugyanakkor állami kézben jelenleg is több profitot termel, mint amivel előzetesen számoltak - fűzte hozzá. Ez azt jelenti, hogy jó befektetés volt a repülőtér megvásárlása, és bebizonyosodott, hogy jobb gazdája az állam. Az elmúlt időszak azt mutatta, hogy a befektetés megérte a magyar adófizetőknek, hiszen osztalékot fizet a repülőtér a költségvetésbe, és nőtt a magyar állam vagyona - értékelte a miniszter.

Tájékoztatása szerint a vasút és az új terminál mellett 500 millió euró felhasználásával az Üllői út külső része és a repülőtér között a bekötő utakkal együtt 12 kilométernyi, a szakasz döntő részében kétszer három sávos gyorsforgalmi út épül. Jelenleg a kiviteli tervek véglegesítése zajlik, amelyet 2026 első felében vehet át a minisztérium, a második félévben írhatják ki az építési tendert, és a megvalósítás két - két és fél évet vesz igénybe. Az útvonal 356 ingatlan érint, amelyek közül 265-öt kell kisajátítani a nyomvonal biztosítása érdekében - sorolta.

Lázár János rámutatott: a beruházás mellett szól az is, hogy a háborús környezet és az áruszállítási viszonyok miatt jelentősen nőtt a Magyarországon keresztülhaladó áruforgalom, vagyis a vasútvonalra a szállítási kapacitása miatt is nagy szükség van, és párhuzamossága miatt lehetőséget ad a teher- és a személyforgalom kettéválasztására.

Hozzátette, hogy Magyarország rövidesen évi egymillió autó gyártására lesz képes, és az uniós szabályok szerint a járműveket döntően vasúton kell elszállítani a nyugati piacokra. Ezért kívánják felújítani a Szeged - Kiskunfélegyháza vasúti pályát is.

Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, úgy alakították ki a koncepciót, hogy a főváros kérésének megfelelően Rákosrendezőnél is megálljon a vonat, egyébként a vasútfejlesztés nagyrészt a repülőtér saját területén zajlik majd, továbbá 2-3 kilométernyi pálya a föld alatt halad majd.

Arra is kitért, hogy amíg külföldi tulajdonban volt a reptér, addig az induló és érkező járatoknak csupán 60 százaléka volt képes 15 percen belüli késéssel közlekedni, azóta 72-75 százalékra nőtt ez az arány úgy, hogy közben 15 százalékkal nőtt a reptér forgalma.

Nagy Márton: a kormány elfogadta a gyorsvasút megteremtésének koncepcióját

A kormány elfogadta a gyorsvasút megteremtésének koncepcióját: 1 milliárd eurós beruházással 27 kilométernyi vasút épülhet meg Kőbányától Monorig, lényegében bekötve az országos gerinchálózatba a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret - mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten a repülőtéren sajtótájékoztatón, amelyet Lázár János építési és közlekedési miniszterrel közösen tartott.

Nagy Márton hozzátette: ezáltal akár Debrecenből, akár Győrből elérhető lesz közvetlenül a repülőtér.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a gyorsvasút esetében a Nyugati pályaudvarról indulva 20 perces menetidőre lehet majd számítani, a jegyár pedig 3000-4000 forint körül alakulhat, ami a taxival összehasonlítva igencsak versenyképes.

A beruházás koncesszió keretében valósulhat meg, ehhez nemzetközi tendert fognak kiírni - tájékoztatott Nagy Márton.

A miniszter úgy fogalmazott: a repülőtér stratégiai eszköz, olyan vagyon, amire "büszkék vagyunk".

Elmondta, hogy az állami vagyon az elmúlt 10 évben megkétszereződött. Ennek részeként 20 év után visszaszerezték a repülőteret, és úgy látják, hogy akár 15 éven belül is meg fog térülni ez a befektetés, hiszen az üzleti terveket körülbelül 10 százalékkal haladja meg a repülőtér teljesítménye. Ez nemcsak a magyar állam szerepvállalásának köszönhető, hanem a stratégiai partnerüknek a VINCI-nek is - emelte ki, hozzátéve: ez jó példa arra, amikor az állam és a magánszektor jól működik együtt, és jól gazdálkodik.

A nemzetgazdasági miniszter ismertetése szerint a turizmus és a gazdaság fejlesztésének a színtere a repülőtér, ahol tavaly 17,6 millió ember fordult meg, az idén ez a szám megközelíti a 20 milliót. A cargo, az áruszállítás az idén 50 százalékos növekedést könyvelhet el, megelőzve Bécs után Münchent is a cargo tekintetében.

Jelezte, hogy itt nem állnak meg az infrastrukturális fejlesztésekkel, ehhez kapcsolódóan három lépést is említett, közülük az egyik a repülőtér 3-as terminálja, amelynek 2026 márciusában fogják az alapkövét lerakni. Ez a beruházás 1 milliárd euróba kerülhet, és több ütemben valósulna meg 2035-re. A fejlesztéssel a repülőtér kapacitása akár 40 millió utasra emelkedhet.

Beszámolt egy új holding megalapításáról is, amely magában foglalja a HungaroControlt, a BUD-ot, valamint Debrecent és Sármelléket is. A miniszter elmondása szerint a polgári légi közlekedésben a HungaroControl és a BUD által képviselt "know-how-t" ezeken a repülőtereken is alkalmazni fogják.

Középtávú terveik között pedig szerepel, hogy vidéken új cargo repteret alakítsanak ki.

Nagy Márton és Lázár János közös sajtótájékoztatójának végén újságírói kérdésre a nemzetgazdasági miniszter a repülőteret érintő fejlesztések gazdasági hatásairól elmondta, hogy Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 40 milliós utasforgalmának elérése a forgalom duplázódását jelenti. Ezáltal Budapest és remélhetőleg a vidéki turizmus is emelkedik, aminek jelentőségét mutatja, hogy jelenleg a turizmus adja a GDP 15 százalékát, és a most bemutatott fejlesztések megvalósulásával ez a szám 18 százalékra emelkedget.

A nemzetgazdasági minisztert kérdezték arról, hogy a kormány mit szól ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok elvárja, hogy azok az országok, amelyek orosz energiahordozót vásárolnak, kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket erről, illetve mikor tud Magyarország leválni az orosz olajról.

Nagy Márton válaszában rámutatott, "fontos, hogy mi csőhálózaton kapunk főként földgázt és kőolajat, ezért teljesen mások vagyunk a többi országhoz képest". Megfogalmazása szerint racionális ez a kitettség és ennek a fenntartása, főként, hogyha ez olcsó, és a rezsicsökkentést tudja szolgálni. Az erről való idő előtti gyors leválás a rezsicsökkentést veszélyezteti, minden ilyenfajta - akár külföldi - nyomás, a háztartásokat, a családokat támadja. "Mi ennek ellenállunk" - mondta Nagy Márton.