Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója köszöntõt mond az MCC Vezetõképzõ Akadémiájának Sailing in Storm (Viharban vitorlázni) címmel megrendezett konferenciáján a budapesti MCC Központban 2025. október 21-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Orbán Balázs: a válságot a túlzott rend éppúgy okozhatja, mint a túlzott változás

Nem menedzselni kell a válságot, hanem megoldani, egy jó vezetőnek pedig az a feladata, hogy megmutassa, miként illeszthető a válságot okozó újdonság a fennálló rendben – jelentette ki a Mathias Corvinus Collégium Viharban vitorlázni nevű nemzetközi vezetői konferenciáján a miniszterelnök politikai igazgatója.

Most olyan időket élünk, amikor nem ideges kapkodásra, nem bürokratákra és nem válságmenedzserekre van szükség, hanem valódi vezetői minőségre – mondta Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke az egyetem Vezetőképző Akadémiájának Sailing in Storm keddi konferenciáján.

Orbán Balázs szerint a jó vezető feladata, hogy „a válságot okozó újdonságot a fennálló rendbe illessze”, és ezzel segítse közösségét abban, hogy a nehézségekből új, tartós rend szülessen. Rá kell tudnia venni a közösségét, szervezetét arra, hogy az új problémát a saját rendjébe illessze, megértse, és ezáltal jó válaszok szülessenek. Ez a válságmegoldás egyik kulcsa – mutatott rá.

Szavai szerint a válságot nem menedzselni kell, mint a bürokratikus vezetők gyakran megteszik, hanem megoldani – mint ahogyan most a magyar miniszterelnök vagy az amerikai elnök próbál tenni a háború kérdésében. Kiemelte, hogy a válságmenedzsment sokszor csak a krízis fennmaradását jelenti, mert a megoldáshoz emberi kvalitásra, felelősségvállalásra és döntésképességre van szükség.

A miniszterelnök politikai igazgatója kifejtette: Nietzsche szerint a rend és a káosz egyensúlya hozza létre a fejlődést, Max Weber pedig arra figyelmeztetett, hogy a bürokráciához való ragaszkodás gyengíti a teljesítményt és az alkalmazkodóképességet. A modern vezetéselmélet pedig azt tanítja, hogy a válság megoldása nem eljárásokon, hanem a vezető személyes képességein múlik.

Orbán Balázs kiemelte: a válságot a túlzott rend éppúgy okozhatja, mint a túlzott változás. A jó vezetőnek mindkettőt egyensúlyban kell tartania. „Most olyan időket élünk, amikor nem ideges kapkodásra, nem bürokratákra és nem válságmenedzserekre van szükség, hanem valódi vezetői minőségre” – fogalmazott.

A miniszterelnök politikai igazgatója rámutatott: az MCC küldetése, hogy olyan fiatalokat neveljen, akik a rend és a káosz határán is képesek megőrizni az egyensúlyt. „Minél több ilyen magyar fiatal lesz, annál virtuózabb lesz a magyarok tánca, és annál sikeresebb lesz az egész magyar közösség” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×