Infostart.hu
eur:
382.06
usd:
322.34
bux:
0
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Nyitókép: Jose Luis Pelaez Inc/Getty Images

Nyugdíjguru: akár csökkenteni is lehetne itthon a nyugdíjkorhatárt

A magyar férfiak és nők várható élettartama rövidebb, mint az európai uniós átlag, emiatt a sírig tartó munka a férfiak 26 százalékát, a nők 12 százalékát fenyegeti – derül ki a Nyugdíjguru friss hírleveléből. Az EU számos tagállamában emelni tervezik a nyugdíjkorhatárt, ezzel szemben Magyarországon akár a nyugdíjkorhatár csökkentésén is lehetne gondolkodni – véli Farkas András nyugdíjszakértő.

A korhatáremelés indoka, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, ne nyugdíjasként, igen ám, de de mi van akkor, ha egyes időszakokban a korábbiakhoz képest rövidebb ideig élünk? – teszi fel a kérdést Farkas András.

Az EU átlagában jelenleg a 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 19 év, a nőké 21 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 14,6 év, egy nőé 18,6 év. Így egy magyar férfi átlagosan 14,6 évig, egy magyar nő 18,6 évig nyugdíjas. (Ha egy nő a Nők40 kedvezménnyel ment nyugdíjba, akkor persze még három-öt évvel hosszabb ideig lesz nyugdíjas.)

Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 74 százaléka, a nők 88 százaléka éli meg

– hívja fel a figyelmet a nyugdíjszakértő.

„S mintha nem lenne elég, hogy hazánkban az uniós átlagtól három-négy évvel elmarad a 65 éves életkorban várható további átlagos élettartam, a balsors tovább kínozza az idősödő magyarokat, hiszen a 65 éves korban egészségben várható további élettartam a nőknél és a férfiaknál egyaránt kevesebb, mint öt év” – ezzel Farkas András szerint az EU rangsorának legvégén botladozunk.

A következő évtizedekben persze tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, remélhetőleg az egészséges nyugdíjasként élvezett idő is, miután az idős korban várható további élettartam emelkedhet, így az Y generációnak és a náluk is fiatalabb Z és Alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek – hacsak nem akarnak dolgozni mindhalálig.

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet.

Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást). Ezt javasolja az EU Magyarország számára is, de ennek bevezetéséről egyelőre nincs szó.

Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63-69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettartamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nőtt, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lett (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).

Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.

Magyarországon az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így

belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre – sőt, akár egy évvel csökkenteni is lehetne a korhatárt...

– olvasható a Nyugdíjguru hírlevelében.

A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is – állapítja meg a szakértő.

Ez esetben azonban érdemes figyelnünk például a finnekre, mert ők nem racsni-szerűen alkalmazzák a korhatár változtatását (csak nőhet, soha nem csökkenhet), hanem rugalmasan: ha csökkenne egy adott évjárat 65 éves korban várható további átlagos élettartama, akkor a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár is alacsonyabb lenne.

Farkas András úgy véli: az utóbbi évek keserű tapasztalait (pandémia, oltásellenes mozgalom, háborúk eszkalációs fenyegetése, geopolitikai traumák, és így tovább) be kell építeni a nyugdíjkorhatár alakulását szabályozó rendelkezések közé is.

Címlapról ajánljuk
Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

A jövőben akár több ezer eurós bírságra is számíthat az a bevándorló, aki félbehagyja az osztrák hatóságok által indított nyelvi tanfolyamot. A Migrációkutató Intézet szerint a kormányzati feltevések alapján 49 ezer diák nem tud részt venni az iskolai tanórákon nyelvi hiányosságok miatt, a kurzusokat pedig tavaly 10 ezer migráns hagyta ott. Az intézkedésről az InfoRádió Dócza Edith Krisztina vezető elemzőt kérdezte.

Otthoni Energiatároló Program: hétfőn indul a pályázati roham, és még egy könnyítést is kapnak a napelemesek

A hétfőn induló program keretein belül 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból lehet energiatárolót beszerezni meglévő vagy újonnan telepítendő háztartási napelemes rendszerek mellé. A Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta: az invertercsere nem csökkenti az éves szaldójogosultság időtartamát. Kiss Ernő felhívta a figyelmet arra is, hogy egy friss kormányrendelet-módosítás értelmében az inverterek maximum 1 kiloWattal még bővíthetők is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Vérengzés az aranynál és az ezüstnél - Nagyon csúnya, ami történik

Vérengzés az aranynál és az ezüstnél - Nagyon csúnya, ami történik

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában és a kriptopiacon is nagy esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany már 8, az ezüst pedig több mint 13 százalékos mínuszban van. Eközben az olaj ára is nagyot esik, mivel úgy tűnik, hogy enyhül a feszültség az USA és Irán között. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×