Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Students taking a test in classroom
Nyitókép: Compassionate Eye Foundation/Rob/Getty Images

Aggasztó szintű a magyar felső tagozatosok nyelvtanulása európai összehasonlításban

Hazánk a sereghajtók között kullog az idegen nyelvek tanulásában egy felmérés szerint. Az utóbbi évtizedben ugyan volt némi javulás, de így is nagyon a végén vagyunk a ranglistának.

A magyar alsósoknak mindössze 1,8 százaléka tanult két vagy több idegen nyelvet 2023-ban, míg a 11-15 éves korcsoportban 6,1 százalék ez az arány – írja az Eurostat adatai nyomán a HR Portál.

Mindkét mutató jócskán elmarad az EU-s átlagtól, ami 6,4 százalék az alsósoknál, közel 60 százalék a 11-15 éveseknél. Ugyan történt némi javulás 2013-hoz képest, európai összevetésben azonban Magyarország így sem teljesít valami jól.

Az alsóbb évfolyamosok között 15 EU tagállamban nőtt a legalább két nyelvet tanuló diákok aránya, 8-ban viszont csökkent. Hazánk az előbbiek között van, és ebben a korcsoportban jobban is állunk: az 1,8 százalékos mutatóval a 16. helyen találni Magyarországot. Így megelőzzük Ausztriát, Csehországot és Szlovéniát is.

A felsőbb évfolyamok már problémásabbak: a 11-15 év közöttieknél mérhető 6,1 százalékos mutatónál csak Írország produkált rosszabbat 5,4 százalékkal. E tekintetben Ausztria sem mutat valami fényes képet 7,6 százalékkal, viszont a negyedik legrosszabb Bulgária már 10 százalék felett van.

forrás: Eurostat
forrás: Eurostat
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×