Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, meddig lesz még borzalmas bűz Budapesten

Érződik Budapesten a környékbeli trágyázás szaga. De pontosan miért van ez a bűz, és meddig lesz még érezhető? Erről beszélt Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban.

Budapesten és környékén ismét érezhető az augusztus végi trágyázás szaga. A munkákkal megvárták a nemzeti ünnepet és a hőség enyhülését, és igyekeznek csökkenteni a szaghatást – közölte a munkákat végző cég.

„Bár a mezőgazdaságban széles körben elterjedt a műtrágya, luxus lenne nem használni az állati trágyát, azt a szerves trágyát, amit évezredeken keresztül használt az emberiség” – így fogalmazott Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban a téma kapcsán.

Hígtrágyáról van szó, ami azt jelenti, hogy az állatok trágyáját, ami lehet csirkéké és sertéseké is, hígítják vízzel, hogy eldolgozható homogén anyag legyen, és ezt juttatják ki a földre. Ez olyan tápanyagutánpótlás a növényeknek, ami nagyon hasznos, és rendkívül jól megágyaz annak, hogy később jó termés legyen.

„Azokban a gazdaságokban, ahol állatokat tartanak, ott keletkezik ez a trágya, amit megsemmisíteni, kidobni egyrészt költség lenne, másrészt meg tényleg luxus nem használni” – mondta a szakember, aki arra a kérdésre, hogy lehet-e csökkenteni a szaghatást, azt mondta: vannak hatósági előírások, amelyeket a cégeknek be kell tartaniuk.

„Ezeket be szokták tartani, és ellenőrizni is szokták. Például hogy mely napokon lehet kijuttatni a trágyát, melyik körzetekben, figyelni kell az időjárásra és így tovább. Aztán például szalmával vagy alomanyaggal is keverhetik a híg trágyát, és úgy juttathatják ki, ezek csökkentik a szaghatást.

Ami nagyon fontos, ezeket viszonylag gyorsan be kell dolgozni a földbe. Ez enyhítheti a szagokat, de meg nem szünteti.

Sajnos ez a mezőgazdasági termelés része, tehát ha enni akarunk növényi alapanyagokat, vagy a növényi alapanyagokból takarmány lesz, mert húst vagy tojást akarunk enni, akkor bizony ezzel szembe kell nézni. Ez természetesen konfliktusokat tud okozni az egyes térségek, települések lakossága, önkormányzata meg a mezőgazdasági szereplők között” – mondta a szakember.

Évről évre van ilyen, az üdülőterületeken szoktak néha panaszkodni, de a budai hegyekben és Észak-Pesten is rendszeresen szokott szaghatás lenni. Ahol nagy földek vannak, és esetleg olyan a széljárás, az bizony behozza a szagokat.

Ha minél gyorsabb bedolgozzák, minél szakszerűbben juttatják ki a trágyát, ez képes enyhíteni a szagokon, de megszüntetni nem lehet

– mondta az az Agrárszektor főszerkesztője.

A kérdésre, hogy a városi ember által vásárolt bezacskózott marhatrágya miért nem olyan büdös, azt mondta: „az érett marhatrágya az egy teljesen más műfaj. A földeken országszerte alapvetően csirke- és sertéstrágyáról van szó, amennyire tudom, most Budapest esetben csirketrágyáról, ami sokkal penetránsabb. A marhatrágya nem is nevezhető igazán büdösnek, főleg érett formájában. A csirketrágya meg a sertéstrágya bizony komiszabb dolog, igen.”

Mint a szakember elmondta, ilyenkor csak az idő segít, hogy a szag elmenjen.

„Ki kell várni ezt az időt, és persze a hatóságoknak oda kell figyelniük ezekre a cégekre az önkormányzatok bevonásával”

– hangsúlyozta Braunmüller Lajos, hozzátéve: a cégek általában betartják az előírásokat, amik szigorúak, és most sem arról van szó, hogy valaki szabályt szegett volna. „Úgy fogalmaznék, hogy ilyen ez a popszakma. A mezőgazdaság az egy ilyen dolog” – mondta a szakember, aki szerint ez a probléma minden országban fel-felmerül időről időre. Például Franciaországban az elmúlt években szintén voltak ebből nagyon komoly viták, de ott máshogy állnak a mezőgazdasághoz. „Például az érzékszervi örökség részévé nyilvánították a kakaskukorékolást és sok egyéb dolgot, magyarul a mezőgazdaság ilyen jellegű tevékenységét törvény védi” – mondta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Több mint 100 ezer új hallgató érkezik idén ősszel a felsőoktatásba, ami a tanévkezdéssel együtt jelentősen átalakíthatja a diákmunkapiacot. A Mind-Diák Szövetkezet szerint a diákok a nyári időszaknál kevesebb órát vállalnak majd, ugyanakkor a hosszú távú gyakornoki programok többsége változatlanul működik tovább, és egyre fontosabb szerepet kapnak a szakmai tapasztalatot nyújtó pozíciók.

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Kapitány István gazdasági és energetikai tárcavezető szombaton bejelentette, hogy a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program keretében a kormány 4+4 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást folyósít mintegy 800, döntően mikro- és kisvállalkozás számára. Az úgynevezett 5+5 konstrukcióban minden érintett vállalkozás 10 millió forint extra forráshoz jut. A kabinet emellett az autópálya-koncesszió 35 éves szerződését is vizsgálni kezdi, Magyar Péter szerint ez lesz a kormány következő lépése a dohány- és kaszinó-koncessziók radikális átalakítása után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×