Infostart.hu
eur:
382.91
usd:
331.53
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, meddig lesz még borzalmas bűz Budapesten

Érződik Budapesten a környékbeli trágyázás szaga. De pontosan miért van ez a bűz, és meddig lesz még érezhető? Erről beszélt Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban.

Budapesten és környékén ismét érezhető az augusztus végi trágyázás szaga. A munkákkal megvárták a nemzeti ünnepet és a hőség enyhülését, és igyekeznek csökkenteni a szaghatást – közölte a munkákat végző cég.

„Bár a mezőgazdaságban széles körben elterjedt a műtrágya, luxus lenne nem használni az állati trágyát, azt a szerves trágyát, amit évezredeken keresztül használt az emberiség” – így fogalmazott Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban a téma kapcsán.

Hígtrágyáról van szó, ami azt jelenti, hogy az állatok trágyáját, ami lehet csirkéké és sertéseké is, hígítják vízzel, hogy eldolgozható homogén anyag legyen, és ezt juttatják ki a földre. Ez olyan tápanyagutánpótlás a növényeknek, ami nagyon hasznos, és rendkívül jól megágyaz annak, hogy később jó termés legyen.

„Azokban a gazdaságokban, ahol állatokat tartanak, ott keletkezik ez a trágya, amit megsemmisíteni, kidobni egyrészt költség lenne, másrészt meg tényleg luxus nem használni” – mondta a szakember, aki arra a kérdésre, hogy lehet-e csökkenteni a szaghatást, azt mondta: vannak hatósági előírások, amelyeket a cégeknek be kell tartaniuk.

„Ezeket be szokták tartani, és ellenőrizni is szokták. Például hogy mely napokon lehet kijuttatni a trágyát, melyik körzetekben, figyelni kell az időjárásra és így tovább. Aztán például szalmával vagy alomanyaggal is keverhetik a híg trágyát, és úgy juttathatják ki, ezek csökkentik a szaghatást.

Ami nagyon fontos, ezeket viszonylag gyorsan be kell dolgozni a földbe. Ez enyhítheti a szagokat, de meg nem szünteti.

Sajnos ez a mezőgazdasági termelés része, tehát ha enni akarunk növényi alapanyagokat, vagy a növényi alapanyagokból takarmány lesz, mert húst vagy tojást akarunk enni, akkor bizony ezzel szembe kell nézni. Ez természetesen konfliktusokat tud okozni az egyes térségek, települések lakossága, önkormányzata meg a mezőgazdasági szereplők között” – mondta a szakember.

Évről évre van ilyen, az üdülőterületeken szoktak néha panaszkodni, de a budai hegyekben és Észak-Pesten is rendszeresen szokott szaghatás lenni. Ahol nagy földek vannak, és esetleg olyan a széljárás, az bizony behozza a szagokat.

Ha minél gyorsabb bedolgozzák, minél szakszerűbben juttatják ki a trágyát, ez képes enyhíteni a szagokon, de megszüntetni nem lehet

– mondta az az Agrárszektor főszerkesztője.

A kérdésre, hogy a városi ember által vásárolt bezacskózott marhatrágya miért nem olyan büdös, azt mondta: „az érett marhatrágya az egy teljesen más műfaj. A földeken országszerte alapvetően csirke- és sertéstrágyáról van szó, amennyire tudom, most Budapest esetben csirketrágyáról, ami sokkal penetránsabb. A marhatrágya nem is nevezhető igazán büdösnek, főleg érett formájában. A csirketrágya meg a sertéstrágya bizony komiszabb dolog, igen.”

Mint a szakember elmondta, ilyenkor csak az idő segít, hogy a szag elmenjen.

„Ki kell várni ezt az időt, és persze a hatóságoknak oda kell figyelniük ezekre a cégekre az önkormányzatok bevonásával”

– hangsúlyozta Braunmüller Lajos, hozzátéve: a cégek általában betartják az előírásokat, amik szigorúak, és most sem arról van szó, hogy valaki szabályt szegett volna. „Úgy fogalmaznék, hogy ilyen ez a popszakma. A mezőgazdaság az egy ilyen dolog” – mondta a szakember, aki szerint ez a probléma minden országban fel-felmerül időről időre. Például Franciaországban az elmúlt években szintén voltak ebből nagyon komoly viták, de ott máshogy állnak a mezőgazdasághoz. „Például az érzékszervi örökség részévé nyilvánították a kakaskukorékolást és sok egyéb dolgot, magyarul a mezőgazdaság ilyen jellegű tevékenységét törvény védi” – mondta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Vaskézzel csapnak le Dubajban a hatóságok a közösségi médiában rakétatámadásokat posztolókra. Elköltöznek az „ex-pat”-ek (a gazdagabb országok migránsait hívják így) Dubajból, az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi központjából. A luxusvárost az adómentességet kereső külföldi dolgozók, az életmódjukkal kérkedő influenszerek és – erről kevesebb szó esik – az ázsiai országokból érkezett kétkezi dolgozók népesítették be. Az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború azonban Teherán célpontjává tette. Máris megjelentek a lehetséges jelöltek az „Új Dubaj” helyére.

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

A LinkedInt Reid Hoffman és több társalapító hozta létre, 2003-ban indult el, kifejezetten szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre. Ma viszont már sok iparágban az a hely, ahol eldől, hogy egyáltalán szóba állnak-e veled. Közben az AI és a Google is innen szedik a „hivatalos képet” rólad: ha nem mondod el, ki vagy és mit csinálsz, majd megírja helyetted az internet — csak talán rosszabbul. A Portfolio Checklist Extrában Pataki Gergellyel, az Invite Agency alapítójával arról beszélgetünk, mire jó a LinkedIn 2026-ban, mi számít spammnek, és mi az a minimum jelenlét, amitől végre üzlet lesz belőle, nem csak folyamatos scrollozás. Azt is elmondjuk, milyen gyakran érdemes posztolni, és hogy kell jól megtalálni egy potenciális ügyfelet, megrendelőt, üzleti kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×