Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Zárva tartó iskola egyik üres tanterme a délkelet-lengyelországi Przemyslben 2020. március 12-én. MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz

Adómentes segítséget adhat a munkáltató iskolakezdéshez

Az iskolakezdést is segíthetik a munkáltatók egy 29 ezer forintos, úgynevezett „csekély értékű ajándék” formájában – mondta el az InfoRádióban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommunikációs főosztályvezetője, Linczmayer Szilvia.

A dolgozóikat segíthetik a munkáltatók az iskolakezdésben. A legegyszerűbb, kedvezményes adózású juttatás az úgynevezett csekély értékű ajándék, amelyet a kifizetők jellemzően utalvány formában biztosítanak. Ez a juttatási forma a munkavállalónál adómentes, vagyis semmilyen közterhet nem kell fizetnie utána.

Az ajándékot a munkáltató adhatja a szülőknek, illetve akár közvetlenül a tanulónak, diáknak is.

Ez lehet termék, szolgáltatás és akár utalvány is, de értéke nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát, vagyis idén a 29 080 forintot.

A juttató köteles a csekély érdekű ajándékokról nyilvántartást vezetni. Ha a támogatást utalvány formájában nyújtják, akkor megállapíthatónak kell lennie, hogy mely termékre, szolgáltatásra váltható be, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel.

2024-től már nemcsak évente egyszer, hanem háromszor is támogathatja a cég a dolgozóját csekély értékű ajándékkal. A közteherfizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, a juttatásban részesülő szülőt semmilyen adókötelezettség nem terheli.

Ha a munkáltató az iskolakezdési támogatást pénzbeli juttatásként adja, akkor az – összeghatár nélkül – munkaviszonyos jövedelemként válik adókötelessé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×