Infostart.hu
eur:
375.06
usd:
320.34
bux:
128949.49
2026. április 8. szerda Dénes
Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Kiss Gy. Csaba József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti Tanszékének címzetes egyetemi tanára az ELTE Múzeum körúti campusán 2020. november 4-én.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Elhunyt Kiss Gy. Csaba

Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja 80 éves volt.

Életének 81. életévében meghalt Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora.

1945. április 2-án született Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar–német szakon szerzett diplomát 1968-ban. 1974–1980 között a Nagyvilág című lap rovatvezetője, 1988–1992 között pedig a Hitel munkatársa volt. Tanulmányokat, esszéket, cikkeket ír a közép-európai (elsősorban a lengyel és a szlovák) irodalomról, társadalmi, kulturális kapcsolatokról.

1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt, 1988–1989 között az ideiglenes elnökség, 1989–1993 között a választmány, 1990. június–december között az elnökség tagja volt. 1993-ban kilépett a pártból.

A hírt Lezsák Sándor, az MDF másik alapító tagja közölte hivatalos Facebook-oldalán.

Életrajz

Kiss Gy. Csaba 1945. április 2-án született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) magyar-német szakon szerzett diplomát. 1978-1981 között az ELTE BTK Kelet-európai Irodalmak Kutatócsoportjának, 1981-1985 között az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársaként, 1986-1992 között a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársaként, 1992-1995 között a Közép-Európa Intézet igazgatójaként dolgozott. 1995-től 2010-ig az ELTE BTK művelődéstörténeti tanszékén volt docens. 2000-2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjas, 1999-2004 között a Zágrábi Egyetem vendégtanára volt.

Dolgozott a Nagyvilág rovatvezetőjeként, a Hitel munkatársaként és a Magyarságkutatás című évkönyv szerkesztőjeként is. Tanulmányokat, esszéket, cikkeket írt a közép-európai irodalomról, kapcsolatokról. Többször is volt elnökségi tagja a Magyar Írószövetségnek, amelynek 2022-ben örökös tagjává választották.

1987-ben az MDF egyik alapítója, 1988-1989-ben az ideiglenes elnökség, 1989 és 1993 között a választmány, 1990 júniusától decemberéig az elnökség tagja, alelnöke volt. A pártból 1993-ban lépett ki.

1986-tól volt az irodalomtudomány kandidátusa, 2010 óta az MTA doktora. Tagja volt az MTA Jelenkorkutató Bizottságának, Magyar-Lengyel és Magyar-Szlovák Történész Vegyesbizottságának.

Munkásságának elismeréseként 1997-ben megkapta a Kodály Zoltán-díjat, 2008-ban a József Attila-díjat, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2017-ben a Polgári Magyarországért díjat, 2019-ben a Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórum Stanislaw Vincenz lengyel íróról elnevezett Új Európa új kultúrája díját.

A Széchenyi-díjat 2020-ban vehette át a közép-európai kultúra nemzetközileg is elismert kutatójaként, elsősorban a magyar, lengyel, szlovák és horvát nép nemzeti szimbólumainak és mítoszainak összehasonlító vizsgálata terén elért tudományos eredményei elismeréseként. 2022-ben elsők között kapta meg a Felczak-díjat, amelyet a lengyel-magyar barátsághoz kiemelkedő mértékben hozzájáruló személyeknek ítélnek oda.

Dunapataj nagyközség díszpolgára.

Címlapról ajánljuk
A talpra állás reményében választ új jövőt a bajban lévő FDP

A talpra állás reményében választ új jövőt a bajban lévő FDP

Súlyos válsággal küzd Németország egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező pártja, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP). A tavaly februári parlamenti választások eredményeként nem jutott be a Bundestagba, idén márciusban pedig csúfos szereplése nyomán két nyugati tartományi parlamentnek volt kénytelen búcsút mondani. Bejelentkezett elnöknek a párt egyik „nagy öregje” és az egyik „ifjú titánja” is.

IEA: ez a válság súlyosabb, mint a '73-es, a '79-es és a '02-es együtt

Az iráni konfliktus a világ eddigi legsúlyosabb energiaválságát okozza, ami felgyorsíthatja a megújuló források, a nukleáris energia és az elektromobilitás terjedését – mondta egy interjúban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója. A világ országait spórolásra buzdítja.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Szerda hajnalban érkezett Donald Trump amerikai elnök bejelentése, hogy kéthetes tűzszünet született Iránnal, pénteken pedig tárgyalások indulnak a felek között Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban. Az Egyesült Államok erre az időszakra felfüggeszti a bombatámadásokat az iszlám köztársaság ellen, és Irán megnyitja a Hormuzi-szorost. Az iráni külügyminiszter közölte: a vízi útvonalon való biztonságos átkelésre úgy van lehetőség, ha az érintettek koordinálnak az iráni haderővel. Izrael bejelentette, támogatják a tűzszünetet Washington és Teherán között, a fegyvernyugvás viszont nem terjed ki Libanonra. Trump azelőtt egy órával jelentette be a tűzszünetet, hogy lejárt volna az a 10 napos ultimátuma, miszerint "egy teljes civilizáció elpusztulásával" fenyegetett. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×