Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról számolt be, hogy újabb magyar borvidéken, ezúttal Villány térségében jelent meg a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegsége, így a 22 magyarországi borvidékből már 15 érintett. A szőlő aranyszínű sárgasága egy fitoplazmás betegség, melyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A kórokozó a gazdanövények, különösen a szőlő számára rendkívül veszélyes, és szinte minden szőlőfajta fogékony rá. A betegség hazánkban 2013 óta van jelen, és a terjedése a hatósági intézkedéseknek köszönhetően jelenleg stabilizálódott, de a szőlőtermelőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a helyzetet.
Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll. Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
„18 éve jelent meg Magyarországon az amerikai szőlőkabóca. A kártevő aktívan hozzájárult ahhoz, hogy ez a fitoplazmás megbetegedés elterjedjen. Először 2013-ban találták meg Zalában, illetve a badacsonyi borvidéken, és innen indult meg a magyarországi terjedése” – mondta el az InfoRádióban Szűcs Csaba, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növényvédelmi igazgatóságának vezetője. A szakember arról is beszélt, hogy
jelenleg 12 vármegye és 22 borvidékből 15 érintett a fertőzésben, ezeken a helyeken laboratóriumi vizsgálattal is igazolták a szőlő aranyszínű sárgaság jelenlétét.
A betegséget okozó baktérium ellen nincs hatékony növényvédő szer, csak a vektorok, tehát az amerikai szőlőkabócák ellen lehetséges védekezni. Szűcs Csaba aláhúzta: segítségként a Nébih és a vármegyei kormányhivatalok is közzétettek védekezési felhívásokat, illetve közleményt, melyben részletesen szerepelnek az engedélyezett vegyszerek.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növényvédelmi igazgatóságának vezetője szerint a rovar ellen úgy lehet védekezni, hogy először is hatóságilag ellenőrzött és megfelelő minőségű szaporítóanyagot kell a szőlőültetvények telepítésekor használni, illetve az előrejelzések alapján, időzítve kell akár kétszer-háromszor alkalmazni a növényvédelmi kezeléseket, tehát az előírásnak megfelelő növényvédő szert permetezni.
Szűcs Csaba felhívta rá a figyelmet, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnál, a megfertőzött növényeket meg kell semmisíteni, különben az egész ültetvényt megfertőzhetik. Ha pedig a fertőzés érinti az ültetvény 30 százalékát, akkor az egészet fel kell számolni.
