Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Voting box and election image,election. Getty Images
Nyitókép: krisanapong detraphiphat/Getty Images

Závecz Research: növelte előnyét a Tisza Párt

Június második felében végzett reprezentatív felmérése szerint a Tisza Párt 32 százalékos támogatottsággal vezeti a pártok versenyét, míg a Fidesz 26 százalékon áll. Két másik közvélemény-kutatás is befutott.

A Závecz Research Intézet június második felében végzett reprezentatív felmérése szerint a Tisza Párt 32 százalékos támogatottsággal vezeti a pártok versenyét, míg a Fidesz 26 százalékon áll. A választáson biztosan részt vevők körében még markánsabb az ellenzéki párt előnye: itt 46 százalékos a Tisza támogatottsága, szemben a Fidesz 35 százalékával – írta az ATV.

Az 1500 fős, telefonos módszerrel készült kutatás szerint a Tisza Pártnak így több mint két és félmillió, a Fidesznek pedig bő kétmillió szavazója van.

A Závecz szerint a kisebb pártok közül a Mi Hazánk 6 százalékon áll, ami a biztos szavazók körében 7 százalékot jelent – tehát bejutna a parlamentbe. A DK 4 százalékos általános támogatottsága a biztos szavazók között éppen az 5 százalékos küszöbértéket érné el, míg a Kétfarkú Kutyapárt 3 százalékos eredményével (4% a biztos szavazók körében) lemaradna.

A 2026-os választási kilátások rendkívül kiegyenlítettek: a megkérdezettek 39 százaléka számít Fidesz-győzelemre, 38 százaléka pedig Tisza-sikerre. Minden ötödik választó (21%) nem mert jóslásba bocsátkozni.

A társadalmi megosztottságban a legnagyobb különbség a korosztályok között tapasztalható:

  • 40 év alattiak: Tisza Párt 37 százalék – Fidesz 13 százalék (háromszorosnál is nagyobb előny)
  • Középkorúak: közel egyenlő (Tisza 31 százalék – Fidesz 28 százalék)
  • Idősek: Fidesz-előny (36 százalék – 29 százalék)

A településtípus szerinti bontás a Závecznél:

  • Budapest: Tisza 40 százalék – Fidesz 18 százalék
  • Megyeszékhelyek: Tisza 37 százalék – Fidesz 25 százalék
  • Kisebb városok: közel egyenlő (Tisza 29 százalék – Fidesz 27 százalék)
  • Falvak: minimális Fidesz-előny (31 százalék – 28 százalék)

A nemek szerint is van különbség:

  • a férfiak körében nagyobb a Tisza előnye (34 százalék – 25 százalék),
  • a nők között minimális (30 százalék – 27 százalék).

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×