Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
330.26
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Békássy Szabolcs: a háziorvosnak nem a kompetenciája kevés, hanem a jogosítványai szűkösek

Az egészségügyi reformnak az alapellátásra kell épülnie – vallja Békássy Szabolcs. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a betöltetlen praxisok problémájáról, a körzetátalakítások nehézségeiről és az utánpótlás helyzetéről is.

Nemcsak a kórházi átalakításokban, hanem a háziorvosi praxisok rendezésében is meghatározó jelentőségű a helyi önkormányzati lobbi – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Békássy Szabolcs. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint a körzetstruktúra reformja mára szükségszerűvé vált, de sok esetben helyi önkormányzati érdekek állnak ezzel szemben, ugyanakkor a demográfiai változások, az egészségügyi digitalizáció, a technológiák fejlődése miatt muszáj lenne a jelenlegi körzetstruktúrán változtatni.

A szakember szerint az egészségügyi reformnak az alapellátásra kell épülnie, a legtöbb nemzetközi tanulmány is erre jut, és a WHO is ezt szorgalmazza, mert ez adja az egészségügyi ellátórendszer piramisának alapját. Itthon most nagy előrelépés lehet Békássy Szabolcs szerint az a háziorvosok hatáskörét bővítő javaslatcsomag, amelynek a tárgyalását hamarosan megkezdni a parlament. „Ez egy kezdeti, de egy nagyon fontos lépés, mert ennek köszönhetően bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedő pácienseknek sokkal szélesebb terápiás lehetőséget tudunk biztosítani, és bizonyos megbetegedések esetén nem kell a járóbeteg-szakellátásba utaljuk betegeket” – tette hozzá.

Jelenleg a háziorvosi alapellátásban évente 70 millió orvos–beteg-találkozásra kerül sor, ez a legmagasabb az OECD-országokban. A változtatás részben erőforrás-igényes, részben viszont megkönnyíti a betegutak kezelését: például egy diabéteszes beteget helyben is el lehet majd látni, nem kell a szakellátásba küldeni, és akár még csökkenhet is a páciensre fordítandó ellátási időt. Ugyanakkor a források újraelosztására is szükség lenne ehhez, mert az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint nagyon kórházközpontú jelenleg a finanszírozás és a humán erőforrás eloszlása is.

Békássy Szabolcs úgy látja, a háziorvosok képzettsége adott a többletfeladat ellátásához, az egyetemeken már jó néhány éve a háziorvostan szakképesítés önálló diszciplína, és a vezető szerint a háziorvosok megfelelő kompetenciával, naprakész tudásanyaggal rendelkeznek a modern gyógykezelésekről. „A háziorvosoknak nem a kompetenciaszintje alacsony, hanem a meglévő kompetenciaszinthez képest rendelkezésre álló jogosítványaik nagyon szűkösek” – magyarázta. A háziorvosok a tervek szerint nagyobb hatáskört kapnának olyan betegségek esetében, amelyek népegészségügyi jelentőségűek, amelyek előfordulási gyakorisága rendkívül nagy Magyarországon.

Békássy Szabolcs úgy véli, a betegek is elfogadják a háziorvosok kompetenciáját, a felmérések szerint az egész egészségügyi ellátórendszerben a háziorvosokkal kapcsolatos bizalmi index a legmagasabb, és „érdemes lenne ehhez a bizalmi indexhez igazítani a jogosítványokat”.

Az előrelépéshez az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint meg kellene erősíteni a szakdolgozói létszámot is, mert Magyarországon az egy háziorvosi praxisra jutó átlagos szakdolgozói létszám 1,3 fő, ami jelentősen elmarad a nyugat-európai országok szintjétől. Szükség lesz kiterjesztett hatáskörű ápolókra, akik magasabb kompetenciával rendelkeznek, ők segíteni tudnának a háziorvosnak, erről is hónapok óta egyeztetnek az egészségügyi államtitkársággal. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett hatáskörű ápolók és a magasabb kompetenciával rendelkező ápolók nem az orvosok munkáját váltják ki, sokkal inkább támogató szerepkört tudnak betölteni, egy-egy praxisban az orvos felügyelete mellett a gondozási tevékenységekben tudnak segíteni.

A háziorvosi praxisok számáról azt mondta, a betöltetlen körzeteket rossz mérőszámnak tartja, mert a jelenlegi körzetstruktúra az 1990-es évek közepén alakult ki, és azóta jelentős demográfiai változások történtek: nagyon markáns volt a népességfogyás és komoly belső migrációs is bekövetkezett. Ezt a körzetstruktúra nem követte le, ez is indokolja a körzetreformot. Jelenleg 970 betöltetlen körzet van Magyarországon, ugyanakkor ezek nagyon nagy része nem méretgazdaságos, de itt jön képbe az önkormányzati lobbi: senki sem akar hallani a körzetösszevonásról. Békássy Szabolcs úgy véli, elsősorban a finanszírozással lehetne érdekeltté tenni a változtatásban mind az önkormányzatokat, mind a háziorvosokat. „A trend egyértelműen abba az irányba mutat, hogy nagyobb praxisok lesznek nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában, és ezt kell a finanszírozási rendszeren keresztül támogatni. Ha viszont nagyobbak lesznek a praxisok, akkor ott több szakdolgozó tudja segíteni a betegellátást” – mondta az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos.

Az utánpótlásról pedig azt mondta, sokat javult a képzési helyzet, a háziorvosi rezidensi keretszámok évről évre betöltöttek, sőt egyes tanszékeken már túljelentkezés is van. Nagyságrendileg 200 háziorvos végez évente az egyetemeken, de ők még nem kezdik meg a szakképesítésük megszerzését követően a tevékenységüket, vagy helyettesítéssel látnak el egy-egy praxist. Ezen Békássy Szabolcs szerint mindenképpen változtatni kell.

Arról is beszélt a háziorvos, hogy fő szabály szerint háziorvosi ellátás keretén belül magánellátást nyújtani nem lehet, de vannak jogszabályi kivételek, amikor térítési díj ellenében igénybe vehető NEAK által nem finanszírozott szolgáltatás, ilyen például a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat díja.

Békássy Szabolcs úgy látja, a házi gyermekorvosi ellátás még nehezebb helyzetben van, mert az elöregedő korfa, a betöltetlen praxisok száma még inkább sújtja, ezért rendszerszinten kell ezzel a problémával foglalkozni. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint lehet együttműködés, de az a cél, hogy a házi gyermekorvosi ellátást minél magasabb szinten meg lehessen őrizni, mert ez alapvető fontosságú a lakosság egészségi állapotának alakulása szempontjából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hétközi munkaszüneti „ünnepnapokat” sürget az ellenzék Németországban

Kevesebb mint két héttel az újév beköszönte előtt különös vita támadt német ellenzéki pártok és a kormányon lévő konzervatívok között. Az ellenzék szerint jövőre túl sok ünnepnap esik a hétvégére, amit hétközben pótolni kellene. A CDU/CSU szerint a "pótlást" jelenlegi gazdasági helyzetében aligha jöhet szóba.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×