Azt is várjuk ettől a konferenciától, hogy sikerüljön valamilyen reális középutat találnunk az új technológiákkal szembeni félelem és a csodavárás között. Mindkettő eltúlzott - vélekedett Cséfalvay Zoltán, aki szerint túlzott felhajtás veszi körül az új technológiákat, különösen a mesterséges intelligenciát, olyanokat tételezünk fel róla, amire nem képes jelen pillanatban.

A másik oldalon meg létezik egy nagy félelem attól, hogyan alakítja át majd az életünket az új technológia - tette hozzá. Mint mondta: "ez a csúcstalálkozó, ahol közel 30 külföldi vendég vesz részt, alkalmad ad majd arra, hogy valahol a középúton találkozzunk."

Cséfalvay Zoltán arról is beszélt, hogy folyamatában kellene nézni a technológia és a társadalom kapcsolatának történetét. "Először elkezdtünk gépeket építeni, hogy a fizikai munkát helyettesítse, ez történt évszázadokon át az első ipari forradalomtól kezdve. Később gépeink képesek lettek arra is, hogy már bizonyos értelemben a szellemi munkát is átvegyék tőlünk. És most vagyunk egyfajta fordulóponton, a mesterséges intelligenciát tudjuk arra használni, hogy nekünk segítsen, részben pedig már önállóan is képes döntéseket hozni."

Ennek meglesz a következménye: társadalomban, gazdaságban, munkaerőpiacon és még nagyon sok területen. "De legalább annyira kérdés, hogy mi történik majd az emberi kreativitással, hiszen ha végignézzük az utóbbi 250-300 évet, akkor azért az emberi kreativitás mozgatta a technológiát, és jutottunk el oda, ahol most vagyunk" - emelte ki az MCC műhelyének vezetője.

Az MCC több kutatást is folytat ezeken a területeken nagy jelentőséget tulajdonítunk a startupoknak, azt is vizsgáljuk, hogy Európa miért van elmaradva a startupok terén - mondta Cséfalvay Zoltán. Vizsgálják az új technológiák, például a mesterséges intelligencia tudáshátterét.

Az MCC egyik most készülő tanulmánya éppen a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai startupokat vizsgálja, ezen belül arra vagyunk kíváncsiak, hogy a mögöttük lévő tudásháttér mennyiben játszik szerepet. "Nézzük azt is, hogy Kelet-Közép-Európában és Európában a startupok mögött milyen egyetemi felhajtóerő mozog. Van egyfajta képzetünk, hogy a sikeres startup az valamikor az egyetemi padokból indul el. Az élet kicsit más Kelet-Közép-Európában, itt a 30 éves koruk után indulnak a startupok alapítói" - mondta a vezető kutató. Hozzátette: azt is elemzik, hogy a különböző egyetemek hány startup alapítót indítanak el.