Infostart.hu
eur:
388.77
usd:
330.13
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szemben Karácsony Gergely főpolgármester (k), Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója (b) és Számadó Tamás főjegyző (j) a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2025. február 26-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Döntött a Kúria a 89 milliárdos fővárosi szolidaritási hozzájárulásról

Pert nyert a fővárossal szemben Budapest Főváros Kormányhivatala, mert Budapest költségvetésében nem szerepelt a 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás - közölte Budapest főispánja. Sára Botond úgy tudja, hogy a Kúria törvénytelenné nyilvánítja a főváros 2025-ös költségvetését. Ezzel szemben Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója arról tájékoztatott, hogy a Kúria nem semmisítette meg a főváros költségvetését.

A Fővárosi Közgyűlés többsége, a Tisza Párt, a Podmaniczky Mozgalom, a DK és a Párbeszéd képviselőivel 2024 decemberében, még az ünnepek előtt elfogadta Budapest jövő évi költségvetését, amelyet úgy terveztek, hogy csak 38 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnek be az államnak, további 51 milliárdot nem.

A Fidesz nem voksolt, a Kutyapárt kivonult a szavazásról. Az elfogadott büdzsében a főváros annyit fizetett a 2025-ös szolidaritási hozzájáruláshoz, amennyit az államtól kap támogatásként feladatai ellátására. A Fidesz frakciója a költségvetés decemberi vitájában azt állította, hogy ebben a formájában törvénytelennek számít a büdzsé, ekkor fordult Sára Botond a Kúriához.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy a meghozott kúriai döntés alapján a költségvetés felülvizsgálatakor be kell tervezniük a szolidaritási hozzájárulás 89 milliárd forintos összegét, viszont ez nem jelent feltétlenül kötelezettséget, mert tervszámról van szó. Az Indexnek ugyanakkor Sára Botond főispán azt mondta, hogy

a Kúria megsemmisítette Budapest 2025-ös költségvetésének két részletét, miután az eljárás során a kormányhivatalnak adott igazat.

A Fideszes politikus szerint a per miatt július 1-jét követően a fővárosnak módosítania kell költségvetését, mert a kiadási főösszeg és a szolidaritási hozzájárulás mértékére vonatkozó rendelkezéseket megsemmisíti a Kúria. A döntés szerint a Magyar Államkincstár jogosan kéri a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét, ráadásul az állásfoglalás ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria döntése után a fővárosnak kötelező szabályossá tennie az alul tervezett költségvetését, hangsúlyozta a korábbi Józsefvárosi polgármester hozzátéve, hogy ezt vagy a kiadások csökkentésével, vagy a bevételek növelésével teheti meg.

Felül kell vizsgálni Budapest költségvetését

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója úgy reagált, hogy a Kúria szerdán közölte a fővárossal a döntését, ami szerint nem semmisítette meg a 2025-ös költségvetési rendeletet, ugyanakkor a testület kikötötte, hogy a fővárosnak figyelembe kell vennie a szolidaritási hozzájárulás mértékét, tehát a költségvetés felülvizsgálatakor be kell tervezni a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletében szereplő 80 milliárd forintot.

A Kúria azt kéri, hogy a főváros az általa, a szolidaritási hozzájárulás mértéke ügyében indított perrel kapcsolatos követeléseit más módon jelenítse meg a költségvetésben július elsejével.

Kiss Ambrus elárulta azt is, hogy a főváros számlája jelenleg mínusz 41 milliárd forinton áll. Május végén az iparűzési adóból egy kisebb bevételre számítanak, legközelebb jelentős adóbevétel szeptember közepén realizálódik. Kiss Ambrus kitért arra is, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban május végén várható inkasszóval szemben azonnali jogvédelmet kérnek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

2025-ben a technológia terén egyértelműen szinte minden a mesterséges intelligencia fejlődéséről szólt, a vezető AI-vállalatok pedig rendkívüli tempóban dobták idén piacra az újabbnál újabb megoldásaikat. Bár az év során sokan tartottak az "AI lufi" kidurranásától, a benchmarkok alapján az új modellek messze felülmúlták a tavalyiakat, bizonyos területeken pedig már meg is haladták az emberek képességeit. Az LLM-ek mérhető tudása azonban csak az egyik fontos tényező: az automatikus működés a másik elem, amelyről idén gyakran szó esett, különösen az általános mesterséges intelligencia (AGI) elérésével kapcsolatos várakozásokra utalva. A fejlődés ugyan egyértelműen látszik ezen a területen is, a vállalatvezetők és AI-kutatók igen megosztottak a kérdést illetően: egyesek szerint két évre, mások szerint egy évtizedre vagyunk a legokosabb emberek képességeit meghaladó, teljesen autonóm működésre képes AI-rendszerektől. Sőt, egyes vélekedések szerint addig még az AI-hoz való teljes tudományos megközelítésnek is változnia kellene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×