eur:
404.08
usd:
352.17
bux:
97566.66
2025. június 23. hétfő Zoltán
Budapest, 2022. december 20. Az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi Tömb épülete az építészeti átadó ünnepség napján, 2022. december 20-án. A Kútvölgyi Tömb felújítására 11 milliárd forintot különített el a kormányzat, ezt további 5 milliárd forinttal növelték. Mintegy 13 ezer négyzetmétert újítottak meg úgy, hogy fontos örökségvédelmi szabályokat is be kellett tartani a csaknem 80 éves épület esetében.MTI/Soós Lajos
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

MOK: a finanszírozás átalakítása nélkül csak nőni fog a kórházak adóssága

A kórházak egyre növekvő adósságának oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek, így az orvosok az elvégzett beavatkozásokkal veszteséget termelnek – hívja fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara. A szervezet főtitkára kiemelte: Magyarországon a felét költi az állam egészségügyre, mint az uniós átlag.

2024-ben a kórházak és szakrendelők adóssága becslések szerint a 200 milliárd forintot is meghaladhatta. Az évről évre újratermelődő és növekvő tartozások oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek – közölte a MOK. A szervezet kiemelte, hogy az egyes beavatkozásokért, eszközökért fizetett állami térítést régóta nem vizsgálták felül. Így például egy magzat szívhangjának ultrahangos vizsgálatáért 1929 forintot kap egy állami egészségügyi intézmény, miközben a magánrendelésen ennek 10-15-szörösét fizetik a szülők.

"Az orvosok, kórházak és szakrendelők az elvégzett beavatkozások jelentős részével a költségvetési deficitet növelik" – mondta az InfoRádióban Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, és hozzátette: miután a finanszírozás alatta marad a bekerülési költségeknek, minél több beteget próbálnak meggyógyítani, kezelni, különösen a rosszul finanszírozott szakmák esetében, annál több adósságot termel.

Svéd Tamás arról is beszélt, hogy sok kórházigazgató éppen ezért abban érdekelt, hogy az intézménye minél kevesebb beteget lásson el az olyan szakterületeken, ahol a beavatkozások különösen nagy veszteséget termelnek. Ezért például nem azonnal javíttatnak meg egy meghibásodott műszert.

"A várólisták ennek fényében is egyre inkább hosszabbodnak, és egyre esetlegesebbé válik az ellátás"

– emelte ki.

Svéd Tamás szerint a folyamatos alulfinanszírozottság miatt a szakemberek egyre frusztráltabbak, és sokan otthagyják az állami egészségügyet. A MOK főtitkára azt mondja, a megoldás egyszerű, több pénzt kell juttatni az ágazatnak. Hozzátette: az átlag európai uniós költség egy állampolgárra egy év alatt 3000 euró fölött van, Magyarországon 1300 és 1400 euró között. Ráadásul GDP-arányosan sem sokkal kedvezőbb a kép: az uniós átlag a bruttó nemzeti termék 8 százaléka körül van, míg Magyarországon ez nem éri el az 5 százalékot. "Ahhoz, hogy utolérjük az uniós átlagot, nem száz-, hanem ezermilliárdos nagyságrendben kellene megemelni az egészségügyi büdzsét" – mondta a főtitkár.

Takács Péter egészségügyi államtitkár egy novemberi konferencián azt mondta, idén mintegy 150 milliárd forintot biztosít a büdzsé az egészségügyi ellátás finanszírozásának korrekciójára. Emellett átfogó adatgyűjtést indítanak kilenc kórházban a finanszírozás további átalakításához, valamint adósságcsökkentést támogató programot is biztosítanak a kórházak vezetése számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a Nyugat-Balkán eredményes migrációs politikája példa lehet más útvonalakon is

Elemző: a Nyugat-Balkán eredményes migrációs politikája példa lehet más útvonalakon is

Az Európai Unióval kötött státuszmegállapodás révén a Frontex közvetlen műveleteket végez­het Bosznia-Hercegovina területén. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: az irreguláris határátlépések száma jelentősen lecsökkent a térségben, az alkalmazott eljárások pedig követendő példák lehetnek más migrációs útvonalakon.

Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. június 23. 11:49
×
×
×
×