A Nyugat-Balkán országai alapvetően az Európai Unió tagállamai szeretnének lenni – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Bernáth Tamás térségi szakértő; "már ma is a gazdaságuk nagyon sok szálon kötődik az Európai Unióhoz".

A helyzet azonban nem egyszerű, mivel van köztük, amelyik már vagy húsz éve tagjelölt, de van, amelyik még csak két éve, ám ez a szakértő szerint nem az érintett országokról szól, hanem "a fogadó oldalról", bár ebben a történetben Magyarország "egészen kivételesen pozitív szerepet játszik", mivel éppen előmozdítani kívánja az integrációt, "elég megnézni a diplomáciai naptárat, a hat országnak az első számú vezetője vagy annak a helyettese mind volt Budapesten, vagy a magyar miniszterelnök volt náluk az elmúlt két hónapban, tehát tényleg elképesztően intenzív munka folyik annak érdekében, hogy az EU-bővítés végre valósággá váljon, és valóban ne különböző, nagyon rafináltan kitalált kategóriák során át kelljen bukdácsolniuk, amíg egyszer talán valahogy tagállamok lesznek".

A tények szintjén úgy látja, mindegyik ország alapvetően az Európai Uniónak való megfelelést tűzte ki célul azzal együtt, hogy például Szerbia esetében "kulturális-történelmi okokból, és néha én úgy érzem, hogy egész egyszerűen

taktikai okokból erősen nyitva hagynak ruszofil vagy oroszbarátnak nevezhető, vagy hozzájuk fűződő kapcsolatokat is".

"De nem Szerbia az egyetlen, amely egy kicsit valami mást is bele akar vinni ebbe a játékba. Például Albánia egy időben úgy akart tenni, mintha az Egyesült Államok 51. tagállama lenne. Albánok mondták nekem, sőt igazából Albániában láttam olyan kiírásokat, amelyek nagyjából ezt célként tűzték ki. Bizonyos értelemben volt is erre fogadókészség, hiszen azt láttuk az 1999-es NATO-bombázások idején, hogy ott egyértelműen Szerbiával szemben, és ha nem is Albánia, de az albánok oldalán avatkozott be a NATO, és azért ezt gyakorlatilag úgy kell értelmeznünk, hogy az albánok nagyon nagy tétet tettek arra, hogy ők az Egyesült Államokkal minél jobb viszonyban legyenek" – mondta a térség szakértője.

Bernáth Tamás arról is szólt, hogy a régiónak van mit eladnia a térségben az európai ipar számára is, még ha nem is arra kell gondolni, hogy Bruce Willis egy Die Hard-jelenetben egy Yugóval menekült...

"Ennél azért most már előrébb tartunk, nem tudom, hogy Stellantisszal fog-e valaha menekülni valaki mondjuk a Die Hard 18-ban. Van az a pénz, igen, legfeljebb ezúttal eredménytelen lesz a menekülés. De a viccet félretéve, a Stellantis konkrétan nagyberuházó Szerbiában, és ezek a kocsik, ez a termelés igenis épít a Zastava hagyományára, amely egyébként szintén Fiat licenc volt, de a minőség már egészen más. Az eredmények önmagukért beszélnek" – utalt arra, hogy Szerbia exportja 10 százalékát teszik ki az autóalkatrészek, különböző kábelkorbácsok és huzaltömegek, amelyek elég jó minőségben készülnek ahhoz, hogy aztán be lehessen építeni még a nyugati prémiummárkákba is.

Továbbá általánosságban is igaz, hogy Szerbia – mint a térség messze legnagyobb gazdasága – exportjának felét kiteszik a gépipari berendezéssel előállított termékek, illetve maguk a gépek. "Számok nyelvén körülbelül 60 százalékát kiteszi a hat ország GDP-jéből Szerbia egymaga, szóval fel tudott nőni a kor színvonalára, és képes exportálni" – tette világossá.

Nagyon sok nyugati befektető szerint ennek részben az is a titka, hogy itt úgymond "még nem romlott el az oktatás".

"Tehát van az a furcsa ellentmondás, hogy lehet mondani, a kelet-közép-európai, pont elsősorban az ilyen területeken hasznosítható természettudományos mérnöki képzések túl szigorúak, vagy negatív példaként említhetők a poroszos elvek miatt, de eredményesek voltak. Kicsit talán amiatt is, legyünk őszinték, mert még egy viszonylag liberális Jugoszláviában is inkább ment fókusz az olyan tudományos publikációk világába, amelyek ebbe a körbe tartoztak, mintsem mondjuk a társadalomtudományok szabad tárgyalásába; mindenesetre az eredmény az, hogy egy meglehetősen jól képzett, például a legújabb gépsorokat kezelni képes munkaerő áll rendelkezésre, úgyhogy ilyen szempontból megtalálták a maguk helyét ezek az országok az európai, sőt globális értékláncokban" – összegzett.